Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-04-29 kari tanácsülés - 1./ Feladataink a XX. kongresszus tükrében - 2./ A kabinettagság és a hallgatók tudományos munkájának kérdései - 3./ Hegedűs Viktor II. éves aspiráns beszámolója munkájáról

15 - 2o* „ ь Mondotta annakidején, hogy nagyon sokszor előfordul, hogy a sze­mináriumi dolgozatok magasabb színvonalat képviselnek, mind a pá­lyázatok. Felveti Banner professzor, hogy nem érkezett-e el^az ideje annak, hogy ezt is figyelembe vegyék? A diákköri munkákért • alig egy-két jutalmat lehet kiadni, ellenben az ott elhangzott jő dolgozatokat be kellene venni a pályázatok közé* A külföldi utazásokat szintén nagyon fontosaknak tartja, már az általános Művelődés szempontjáből is. Nem látja biztosítva, hogy & régész hallgatók ftogyan jutnak hozzá ilyenekhez. Bár a régész hallgatóknál nagyon fontos, hogy már hallgató korukban kijussanak külföldre, - minthogy az egyetemen nagy csomó tanársegéd és ad­junktus van, aki sohasem volt még külfölden, fontosabbnak tartja, hogy az oktatásban résztvevők menjenek külföldre /népi demokrati­kus országokba,,a Szovjetunióba/, mert nemcsak oktatásról, hanem tudományos munkáról^is van szó. Az aspiránsok sem jutnak kikül- földre. Ezek kiutazását is fontosabbnak tartja, mint azt a kü­lönben nagy örömmel üdvözölt lehetőséget, hogy az ifjúság is ki­jusson, mert felülről lefelé kell haladni. A professzorokról most non beszél, de megemlíti, hogy sok docens sem volt még külföldön. Barek István teljesen egyetért azzal, amit Incze elvtárs a kari tanácsülések álláspontjának honorálásáról mondott: a tanácsülésen elhangzott x*ontos jamaslatok nyomatékos képviselete szükséges , az OM felé,^ugyanakkor az OM tájékoztassa a kart megfelelő formá­ban és kellő időben arról, hogy az itt elhangzott javaslatokkal mennyiben ért egyet és mi történt azok végrehajtása érdekében. Az elmúlt időszak nem szolgálta a szabad vélemények kibontakoz­tatását , hiszen sok volt a pusztába kiáltó szó és éppen ellen­kező határozatok születtek, mint amit a kar egységesen képviselt. Pl. az egyszak-kétszak kérdésében a karnak eleg következetesen képviselt álláspontja volt, mégis ezzel ellentétben álló határo­zat született. Hasonló a helyzet az ötéves képzéssel, és ma sem lehet tudni, milyen stádiumban van ez a kérdés. Nem viszi előre a kezdeményezések^kibontakoztrtását, ha az emberek gom kapnak időben tájékoztatást arról, hogyan haladnak előre a dolgok. így nem érzik az emberek, hogy az itteni tanácskozásoknak komoly értelmük van. Megemlíti, hogy a kar különböző területein folyó munkát /pl# kö­zépkori magyar történelemoktatás stb./ bizottságok vizsgálták meg, de még nem tudjpk, hogy mit állapitottak meg. Helye­sebb ha az OM inkább csak egy-egy területet vizsgál meg, de azt alaposabban. Bizonyos kérdések eldöntésében az eddiginél inkább kellene a karok­ra támaszkodni, bizonyos kérdéseket a kar hatáskörébe kellene utalni. Pl. mégiscsak az ókortörténeti tanszék jobban tudja meg­állapítani, hogyan kell a hallgatót szakosítania, mint a minisz­tertanács. Az eddigi merwvség máris odavezetett, hogy nevezett tanszék nem tud megfelelő utánpótlást nevelni. Úgy,látja, hogy a párttörténeti vissgák tekintetében nem kielégítő álláspontot foglalt el az OM* Egy kicsit úgy fogták fel ezt a kérdést, hogy a párttörténetnek két utolsó fejezete problemati­kus, egészében vége azonban a párttörténet minden további nélkül alkalmas arra, hogy a hallgatók belőle megfelelően államvizsgázza­nak*

Next

/
Thumbnails
Contents