Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1956-04-29 kari tanácsülés - 1./ Feladataink a XX. kongresszus tükrében - 2./ A kabinettagság és a hallgatók tudományos munkájának kérdései - 3./ Hegedűs Viktor II. éves aspiráns beszámolója munkájáról
r V* t Ч т «* papirkategoriákat ne rágjuk galacsin módjára, hanem szívjuk teli tüdővel a friss levegőt és éljük valóságos élettel a mi élet lehet őségeinket. Kedves Elvtársak és t. Kari Tanácsülés! A konnreszus- sál kapcsolatos eddigi megmozdulásainkon túl az á■lami vezetés vonalán a következő javaslatot teszem: szentelje minden tanszék és tanszéki egység a soronkövetkező tanszéki ülését, megbeszélés t azoknak a feladatoknak, amelyek a tanév hátralévő részében az oktatói, nevelői és tudományos vonalon egyaránt a tanszékek és azok oktatói előtt állanak a kongresszus szellemében. Vizsgálják meg, hogyan készülnek fel a vizsgák és államvizsgák előkészítésére a kongresz- szus szellemében, továbbá legyenek tekintettel az oktatás tartalmi kérdéseire. Valamennyien tudjuk, akik ilyen kérdésekkel foglalkozunk, hogy milyen komoly nehézségek előtt állunk, amikor előadásaink tartalmi szempontból nem tökéletes megoldásait ki akarjuk javitani. Ezeknek a hibáknak kijavítása szintén csak egy hosszadalmas küzdelem után sikerülhet, pedig erre szükség van, mert most már tisztában vagyunk az oktatási anyagban részünkről elkövetett hibákkal, nézetekkel,amelyeket jóhiszeműen, de nem helyesen képviseltünk. Ezeknek feltárását £ el kell végeznünk, ami nem egyszerű feladat, de lelkiismereti kötelességünk. Ahol ez a javítás a rendes órakeretekbe nem fér be, ott esetleg még egy külön alkalmat is be lehet iktatni, bár nem ajánlom, hogy ezzel a lehetőséggel nagyon sokat éljenek az elvtársak. Fel kell használnunk azonban, ha szükséges, még ezt a lehetőséget is, hogy felvilágositsuk a hallgatókat, milyen változtatásokat kell eszközölnünk történelemszemléletünkön. Különösen fel szeretném hivni a figyelmet arra, hogy amikor most a politikai élet érdeklődésünket elég sokoldalúan lekötve tartja, ne feledkezzünk meg a nevelési kérdésekről. Igen nagy gonddal kell foglalkoznunk azokkal az életekkel, azokkal a hallgatókkal, akik ránk vannak bizya, ne feledkezzünk meg nevelésükről, foglalkozzunk a hallgatókkal, nem utolsó sorban a munkás-paraszt és szakérettségis hallgatókkal, hogy amikor a kiválóakkal és a gyengékkel foglalkozunk, a többi ne essen ki szűrőnkön. A kongresszus szelleme világosan mutatja, hogy milyen irányban kell a hallgatókkal egyenkint foglalkozni. A sablonokat félretéve ne beszéljünk a szakérettségis hallgatóról, a munkás-narászt származású vagy az áratisá értelmiségi hallgatókról, hanem magukról az emberekről, akik különböző társadalmi kategóriákba tartoznak és akik közül a munkás- és paraszt származású hallgatókból kell a jövendő szocialista értelmiségnek zömmel származnia, mégpedig úgy, hogy minőségben túlszárnyalják a régi értelmiséget is. Felhívom a tanszéki értekezletek figyelmét arra is, hogy a vizsgák előkészítése során a tétellapokat rendkívül gondosan készítsék el. Itt különösen nagy és súlyos problémák állanak előttünk az összetett vizsgáknál, ahol nagyon nehezen oldható meg a kérdések helyes összeállítása. A kongresz- szu3 szellemében sok bíráló szót kell# mondani a komplex vizsgák rendszerével kapcsolatban. Nálunk azonban ezeket- 3 -