Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1956-02-22 NYIK és TÖK egyesített kari tanácsülés - 1./ A levelező oktatás helyzete - 2./ A két szakos oktatás aktuális kérdései
ГбчГ-Нз iskola és az egyetem között, hiszen а XX. Kongresszus is a legnagyobb súlyt helyezi az elmélet ás a gyakorlat összekapcsolására. A. hallgatók jelentős része akkor szereti meg igazán a tanári pályát és fog nagyobb lelkesedéssel szaktárgyainak tanulásához, amikor a középiskolában gyakorló tanitást végez. A súlypontot persze mégis helyes a tizedik félévre tenni,’ mert viszonylag akkor a legképzettebbek, de már а II. vagy а III. évtől kezdve minden évben kellene gyakorló tanitást végezni, természetesen olyan időszakban, amikor ez nem zilálja szét az egyetemi oktató munkát. Több történelmi és irodalmi diákkör működik, ezekbe is helyes lenne a mi hallgatóinkat bekapcsolni. Széthúzzuk a tantárgyak oktatását. De mit huzunk szét? Ha kátszakosság mellett 8 félévről 9 félévre emeljük az oktatási időt, ez nem jelent lényeges könnyebséget, különösen ha ehhez még három uj tárgy járul. Szükség lenne tehát arra, hogy a megtanulandó anyagban is adjunk bizonyos könnyítéseket. Erre nézve több javaslat is merül fel: nagyobb fakultat!vitást lehetne bevezetni, a hallgatók bizonyos kollégiumokat szabadabban választhatnának, ahogy ez a mi időnkben is történt és ez nem csökkentette a fegyelmet, sőt az érdeklődés növekedésével az eredményt is fokozta. A másik lehetőség az, hogy bizonyos tantárgyak oktatását rövidébb időre fogjuk. Lehet, hogy ezeket a könnyítéseket bele is értette javaslatába Kardos elvtárs. Kardos Tibor dékán: Beleértettem! Ы a n á к Péter: A vizsgákat is csökkenteni kellene, jobban összevonni őket . A magyar és egyetemes történelemből nagyobb kérdéscsoportokat kellene összefogni, mert ez egyrészt könnyítést jelentene, másrészt nagyobb anyagon jobban meg lehet ismerni a hallgató gondolkozásának önállóságát. Ugyanakkor ez észszerű racionalizálást is jelentene. Hermann József dékánhelyettes: Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyozni, hogy az előterjesztett helyzetképet magam is hűnek találom és egyetértek minden abból eredő előterjesztett javaslattal. Egészen világos, hogy többet követelünk, mint a régi egyetem, rendszeresebb anyagtudást a szaktárgyakból, az Önálló munkára való képességet, marxista- leninista műveltséget és egyéb olyan tárgyak hallgatását is, amelyek egy szocialista értelmiségi számára nélkülözhetetlenek. Megkívánjuk ezenkívül, hogy társadalmi munkát végezzenek, mert igy fejlődnek, akarjuk, hogy szórakozzanak, művelődjenek, к Világos, hogy mindez az adott időkeretben nem lehetséges. Rendkívüli. mértékben egyetértek azzal, amit Hanák elvtárs mondott: nem szabad megelégednünk azzal, hogy hosszabb ideig tart az oktatás, jó értelemben vett lazább beosztást kell teremtenünk, fakultatívabbá kell tenni az oktatás rendszerét, jobban ki kell építeni a speciálkollégiumokat és a speciálszemináriumokat, a sajátos bölcsászkari jellegű oktatást nagyobb fokban kell megvalósítanunk, ami egyben könnyítést is jelent a hallgatóknak. Javasolom tehát, hogy amennyiben áttérünk az ötéves oktatásra, a két kar alaposan rágja meg a tanterveket. Az Oktatásügyi Minisztérium vállalja az élharcos szerepét az ötéves tanterv megvalósítása érdekében, mégsem lehet