Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-02-22 NYIK és TÖK egyesített kari tanácsülés - 1./ A levelező oktatás helyzete - 2./ A két szakos oktatás aktuális kérdései

- 6 és egy egyórás csoportos konzultációra osztva használják•fel és ezek a foglalkozások eléggé látogatottak. Ezen belül azután elképzelhető lenne, hogy a foglalkozás anyagát mindig egy ж±зеас± előre bejelentett anyagrész alkotná és igy az oktató a hallgatók folyamatos tanulásáról is képet alkothatna, így kivihető lenne az is, hogy a konferenciákról több esetben távolmaradó hallgató egyáltalán nem vagy csak előzetes Írásbeli beszámoló alapján mehetne vizsgára, vagy pedig szigorított vizsgára lenne köteles. Ilyen irányú javaslatokkal maguk a becsületesen dolgozó hallgatók is előállnak, akik nem egyszer joggal kifogásolják, hogy a vizsgái tételhuzással velejáró véletlenszerűség folytán sokkal kisebb intenzitással tanuló és kevesebb tudással rendelkező társuk az övékénáivel egy Jrtékü jegyet kap. Ezzel nagyrészt megoldódna a levelező tagozat konzultációinak problémája is. Jelenleg az a helyzet, hogy egyfelől a hallgatók csak kis része él a konzultáció lehetőségével, ugyanakkor ez a kis hányad éppen mivel a legigyekvőbbek közül kerül ki, sokszor az előírtnál sokkal jobban igénybe, veszi az oktató idejét. A tapasztalat szerint a konzultációkon részben az ellenőrző dolgozattal kapcsolatos, részben pedig az általános tananyagot érintő kérdések merülnek fel. Az utóbbiak tehát nehézség nélkül beilleszthetők lennének a kötött foglalkozások kerezei közé és csak.az előbbiek száráéra kellene a tárgyalt foglalkozásokon túlmenő' konzultációs időt biztosítani.

Az évközi oktatás ilyen természetű átalakítása a fő tárgyak területén nagyon sok haszonnal járna: megszüntetné a fennálló dezorganizáltságot, megteremtené a kívánt fegyelmet, az eddigieknél jobban biztosítaná az ellenőrzést, több alkalmat nyújtana a hallgatók pedagógiai és szakmai segítésére, a levelező oktatás estivé változtatása nélkül javítaná az ismeretközlő és elmélyítő munkát, kötelező jellegénél fogva éppen szoknak adna több támogatást, akikkel az oktató csak a vizsgán szokott találkozni stb.

Szólni kell a levelező oktatás egy másik kérdéséről, az ellenőrző dolgozatokról is. Az ellenőrző dolgozatok bevezeté- жхжх se a nappaliak gyakorlatainak célkitűzésein túl azt szolgálná, hogy a hallgatók.év közben is folyamatos munkát végeznek, az anyagnak legalább egy részét mélyebb tanulmányozás alá vegyék és módszertanilag és sok más vonatkozásban már kezdettől felkészüljenek a szakdolgozatokkal kapcsolatos feladatokra.

A dolgozattal kapcsolatos tapasztalatok nem egyjellegűek.

Nagy általánosságban ezek sem hozták meg azokat az eredményeket, amelyeket vártunk tőlük. Az előbb érintett lazaságok és körülmények következtében sokan későn választanak témát, a dolgozatot határidőre nem nyújtják be, amely azután - mivel az oktatónak ki kell javítania őket - a vizsgaidőszakban a kívánatosnál több munkát igényel pedagógusainktól. Minthogy dolgozat nélkül valóban senkit sem bocsátunk vizsgára, ennek következtében a számadásra jelentkezők egy-kát kivételtől eltekintve, ha későn is, de eljuttatják dolgozatukat az egyetemhez. A dolgozatok többsége azonban alig üti meg a minimális mértéket. Sokan egyszerűen a jegyzőt vagy egy jobb esetben két- három könyv mondatainak átírásával vagy felcserélésével vélik megoldani' ebbéli feladatukat, vagyis a kérdésnek csupán formai és nem tartalmi, lényegi szempontjait veszik figyelembe. Különösen áll ez a hadsereg, a belügyi szervek és a tanácsdolgozók jelentős részére, tehát éppen azokra, akik előkáozett- ságük, elfoglaltságuk stb. folytán úgyszólván semmiféle egye-