Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-02-22 NYIK és TÖK egyesített kari tanácsülés - 1./ A levelező oktatás helyzete - 2./ A két szakos oktatás aktuális kérdései

fhí- 7 ­temi segítséget nem. tudnak igénybe venni. Másrészt viszont elsősorban a felsőbb években nem egy na yon alapos elmélyült - séget felmutató munka született, sót egyik-másik mint tudo­mányos publikáció is megállná a helyét. Érdekes, hogy a leg­gyengébb és legjobb dolgozatokat egyaránt vidéki hallgatóink produkálják, az utóbbiakat főleg azok, akik könnyen hozzáfér­hetnek a megyeszékhelyek és egyéb kulturális centrumok levél­tári és könyvanyagához. Köztük több olyan elvtárs is van, akinek tudományos működésére főleg a helytörténet terén, tör­ténetírásunk joggal számíthat. Mindez azt igazolja, hogy a dolgozati rendszerrel helyes utat kezdtünk meg, éppen azért az értékes, színvonalas Írásbeli dolgozatok készitésérea jö- хзщл vőben még nagyobb gondot kell fordítanunk és meg kell találni annak a módját, hogy miképpen lehetne e munka felté­teleit még fokozottabban biztosítani. Gondolkodni kellene azon is, hogy a dolgozatok súlyának növelése érdekében nem lenne-e- célszerű a dolgozat eredményét az indexbe bevezetni. Ugyanakkor az a kérdés is felmerül, hogy a dolgozat készíté­se félévenként, ha a hallgatók azt valóban megfelelő szintén igyekeznek elkészíteni, túlságosan sokat emészt fel az amúgy is nagyon szűkén rendelkezésre álló időből. Ezért megfonto­landó, hogy nem kellene-e áttérni az évi egy dolgozatkészi- tésre, amelyen a hallgatók szeptembertől mondjuk május 1-ig dolgozhatnának. A fegyelem és az egyetemi rend megtartásáról az előbbiek­ben már sok szó esett. Most annak egy olyan vonatkozását szeretném megemlíteni, amely a nappali tagozaton folyó munka zavartalanságát is kétessé teszi. Ez a vizsgahalaszátsi ké­relmek és általában az utóvizsgák nagy tömege. Jelenleg a levelező hallgatók vizsgaidőszaka tulajdonképpen nem január, hanem február, amikor a nappali tagozaton már folyik a taní­tás. Valamilyen módon ezen az állapoton is változtatni kell, de addig nagyon nehéz, amig a munkakörülményekkel kapcsolat­ban felsorolt nehézségek fennmaradnak. A fegyelmi-helyhet el­fajulása kívánatossá teszi, hogy a megfelelő" szervek a le­velező hallgatók részére olyan fegyelmi szabályzatot dolgoz­zanak ki, amelynek megtartását minden levelezőtől meg keíl kö­vetelni ás amely szükség esetén az egyetemről való eltávolí­tást is lehetővé teszi. Persze a fegyelem, a munkarend az egyetemi oktatókra is ugyanolyan mértékben kötelező. Tűrhetet­len, ami például a jelen tanévben is előfordult, hogy egyes tanszékek nem gondoskodtak a témák és legfontosabb források ideijében történő kiadásáról és nemxscg egy hallgatónak azt teméieie ismetelten kellett kérnie. Nem elégséges, hogy a tanszékek a követelményeket ás segédleteket a félévi első foglalkozá­son, amelyen a hallgatók nagyrésze meg sem jelenik szóban közlik az érdekeltekkel, hanem a levelező oktatással kapcso­latos minden egyéb feladatot idejében kell velük közölni. A következőkben nem fordulhat elő azxra sem, ami sajnos karun­kon az idén hat esetben történt meg, hogy a tanár komolyabb ok és bejelentés nélk'l nem tartotta meg a kitűzött konferen­ciát, köztük például a vidékiekét sem. Az ilyen mulasztás természetesen legkevésbbé sem segíti elő a hallgatói fegye­lem megjavítását.

Next

/
Thumbnails
Contents