Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-02-22 NYIK és TÖK egyesített kari tanácsülés - 1./ A levelező oktatás helyzete - 2./ A két szakos oktatás aktuális kérdései

" - 4 rezgessék meg a képesítést második szaktárgyuk tanításához. B- zeknek - bár az első félévben az anyagnak aránylag legkisebb részét kellett volna elvégezniük - körülbelül a fele nem tudott vizsgára felkészülni a megjelenteknek pedig 26á-a vagy megbukott, vagy áppencsak hogy átment. E hallgatók számára lehetővé kell tenni, hogy júniusban a II. évfolyam I. félévének a- nyagából vizsgázzanak és az 1956/5? tanév elején csak a II. félévi anyagból teendő sikeres vizsga után iratkozhassanak a harmadik évfolyamra. A harmadév anyagának összevonására csak azoknak legyen szabad engedélyt adni, akik elögőleg legalább Jó átlageredményt értek éli

T. Tanácsülést Jelenleg ilyen alapról indulnak el elsőéves hallgatóink. Elképzelhető, hogy a jelen viszonyok között жк a hallgatók jelentős részénél nem tudjuk biztosítani a kellő színvonalat majd a következő évfolyamokon sem, hiszen a felsőbb évfolyamokon is nagyon*sok elgondolkoztató probléma van, mert a fentebb vázolt nehézségek .jelentős része rájuk is vonatkozik. Oktatóink egyöntetű megállapítása, hogy sem a levelező tagozat jelenlegi oktatási г ndszere, sem => követelmények nem felelnek meg mindenben az egyetemi színvonalnak. A nem mindig helyes kiválasztás, a hallgatókkal való intenzív kapcsolat hiánya, az ellenőrzés lehetetlensége, mindáaÉniellett, hogy a hallgatók 30—áüyö-a kifogástalan képességű és munkáját komolyan véve dolgozik, a többiek esetében a teljes dezorganizáltságot Eredményezi. A fenti kivételével semmibe veszik a vizsgakövetelményeket, nemcsak a fakultativ foglalkozások által nyújtandó lehetőséget nem. használják ki, hanem a kötelező foglalkozásokra sem járnak el. Nem tartják magukat az előirt vizsgaidőhöz, nem adják be megfelelő időben az évfolyamdolgozatot, ha véletlenül megjelennek valahol, akkor igyekeznek a követelményeket lealkudni - előfordul, hogy felsőbb szervekre hi- vatkbzva, megjegyzéseket tesznek, ha ez általuk elképzelt liberális vizsgajegy helyett roszabb osztályzatot kapnak stb.

1 Mindezek oktatóinkat is a lazább magatartás irányába befolyásolják. A vizsgák azt mutatják, hogy minimális azok száma," akik a jegyzet átolvasása vagy jó esetben annak megtanulása mellett általánosabb tájékozottsággal jelennek meg a vizsgáztató előtt. Felkészülésük csak a jegyzetek átvételére szorítkozik, a kötelező olvasmányanyagra csak ritka esetben terjed ki. így fordulhatnak 'elő olyan esetek, hogy Mályusz helyett Méiust mondanak,

Szer'émi Györgyöt az ellenforradalom történetírói közé sorolják, Széchenyi Istvánt tartják a Széchényi Könyvtár megalaoi- tójának, a Bourbonokat porosz dinasztiának tekintik és Illyés Gyulát a Kárpáti rapszódia szerzőjeként tisztelik. Abban,hogy a hallgatók többsége a jegyzeten kívül semmi mást nem használ fel a lcészülséhez nagy szerepe van annak is, hogy az egyes tárgyak anyagának elsajátításához szükséges1 irodalom nem minden hallgató számára hozzáférhető. Különösen vonatkozik ez a vidékiekre. Ez a helyzet főleg а IY. és V. éven, de kisebb mér- - tálcben az alsóbb évfolyamokon is. világos, hogy a levelező oktatás színvonalának megjavításához sokkal több és jobb írásbeli segédletre van szükség. Az olyan anyagrészeknél, ahol még nem állan rendelkezésükre megfelelő feldolgozások, ott szemelvények Összeállításáról, külön lenyomatokról, fordításokról kellene gondoskodni. Ez persze bonyolult és körülményes munka, de feltétlenül szükséges gondolkodni a megoldás eszközein. Ezen túlmenően más pedagógiai ságitségen is kellene töp- ттектектпг rengeni. Mivel a jegyzetet kivonatoló módszertani utV '' ruh

Г