Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-02-22 NYIK és TÖK egyesített kari tanácsülés - 1./ A levelező oktatás helyzete - 2./ A két szakos oktatás aktuális kérdései

sok'helyen a levelező hallgatók számára nemcsak a 8 órás munkaidő utáni, tanulásra fordítandó szabadidőt nem biztosítják, hanem a vizsgaidőszakban járó tanulmányi szabadságot sem adják ki nekik. Amig, mint az előbb említettem, az egyes intézmények a felvételi javaslatoknál rendkívül bokezüfen járnak el, addig a felvett hallgatókkal kapcsolatosan az intézményekre háruló kötelezettséget csak rendkívül szükmarkuan teljesitik. Nem egy _funkcionárius eleget vél tenni a levelező tagozattal kapcsolatos kormányhatározatnak a jelentkeztetéssel és nem gondol arra, hogy éppen ennek végrehajtását gátolja, ha' eltűri, hogy intézményében az egyetemi tanulmányoknak nincs meg a becsülete és az ezzel járó kötelezettségeket semmibe veszik. Különösen áll ez a vidéki szervekre. Nem egy intézménynek ilyen magatartása jelentősen elősegíti, hogy az egyetem levelező formában való elvégzése _a hallgatók egy részének tudatában formális jelleget kezd ölteni, amit eltűrni nem lehet, nem szabad. Amig e téren nem tudunk változást eszközölni, addig képtelenség a tanulmányi ás vizsgarend következetes .megkövetelése és ami ezzel együttjár: az egyetemi színvonal biztosítása, hiszen nem lehet megállapítani, hogy a hallgató kizárólag saját hanyagsábáól nem tesz-e kötelezettségének eleget, vagy pedig munkahelyén nincsenek-e biztosítva ennek feltételei. Á levelező illetőleg esti oktatás kezdetén e tekintetben sokat jelentett azcegyetemnek a munkahelyeken való in- • tenzi^ kapcsolata, amely azonban a minisztérium rendelkezése folytán megszüint. ; ivei azonban a jelen helyzet;tarthatatlan, ebbe nem lehetbelenyugodni. A minisztériumnak feltétlenül javasolni kell, keresse meg annak ellenőrzési lehetőségét, hogy az egyes munkahelyek vezetői hogyan tartják meg az e vonatkozásban előirt rendeleteket.

í ' v '• • • : - - ' • • - -- - ' • ' r : ■

Nem kevásbbé súlyos probléma mindjárt az oktatás bölcsőjénél levelező tagozaton bevezett kétszakosság. Az a nézetünk, hogy a kétszakosság sem nem indokolt, sem nem célszerű- Nefti indokolt, hiszen a levelező hallgatók jelentős része nem tanárnak készül, tehát itt nem dominálnak iskolai órarendi problémák, a levelező hallgatók nem szerepelnek mint jövendő tanárok az OM tanárképzési tervében, tehát sem a pedagógus káderszükséglet, sem a gazdaságosság szempontjai nem. írják elő. Ugyanakkor a kétszakosság a _ levelező' tagozaton éppen a párt ás a kormányhatározat célkitíizé- _ seit: a megfelelő műveltség megszerzését veszélyezteti, hiszen amint már említettem és még részletesebben rá fogok térni, ez a j_elenlegi körülmények között egy szakon is csak nagy erőfeszítések árán lehetséges. Erre már annakidején felhívtuk a felsőbb szervek figyelmét, de most az első félév alapján ismét lelkiis- meretbeli kötelességünk azt megtenni. A vizsgastatisztikákból kitűnik, hogy a hallgatók többség-, azok, akik egyáltalán megjelentek a vizsgán, alig érte el a közepes átlagot. Nagyon soknál a napi munka mellett történő megerőltető tanulás idegkime- _rüléshez vezetett. Igaz, hogy az OM rendelete alaoján lehetővé kell,tenni azoknak á funkcionárius hallgatóknak az ‘egyszakosítását, akik »zt kérik. Ezt a döntést azonban nem nagyon tanácsos igy kos hírré tenni, mert aligha lesz pár hallgató, aki ezt nem fogja megtenni. Ezért inkább azt kellene tanácsolni a minisztériumnak, hogy ne az egyszakosságot, hanem a két szakos- wágot tegye engedélytől függővé.

_!• Heg nehezebb a helyzfct a kiegészítő szakos tanároknál, akik rendeletileg kaptak engedélyt arra, hogy két év alat-t sze-