Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-11-18 NYIK és TÖK együttes kari tanácsülés - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”

ш

lyebbre mentünk moaezereinkben Is ea feltétlenül mint a legerdsebb, legvonzóbb sej Atejg jelentkezik a nevelői egyéni Slawen.

Bátor« ágra van szükség a kényes к írül «ok megtárgyalás ban. Volt idő, amikor bizonyos kérdéseket, például a dekadencia néhány vonás hoz egyszerűen nem mertünk hoz- lyulní. Szén ma. mЙГ túl vagyunk és biztosra vessem, azokat, akiknél a marxizmus- len inizmus ilyen vonatkozó* - ben alkotóin érvényesül, követőkre fcgndk tel lni a hall- 4 gatók köriben.

Z '■ d о r- Anna: Béka olvt■■re előau-isa nagyon gazdag volt szempontokban, mégis azt hiszem, hogy van h rom olyan lehetőség - akarattal nem azt mondom, hogy oktatási forma - melyet nem eléggé h>ssn ltunk ki, vagy legal íbb nem lindentitt eléggé, ahol az oktaté szemelyisl; nek rendkívül nagy szerepe lehet. Az egyik, amire gonaolok, & szakszemin jrlum. A szakszemin-riumok minőségének emelése az utóbbi evekben szép eredményekkel j árt és éppen azért, mert a szakszeminárium vezetését & kölcsönös tisztelőinek és bizalomnak kell thatniu, azt hiszem, különösen sok lehetőség уш arra, hogy a taft^r nevelő hatása fokozottan éi*vói%í esüljön. Nem szabod elfelejteni, hogy a halig »tát annak &z érzésnek kell el töltenie, hogy zoodmlvaló ja, műnk Íja érdekli a tmárt, tehát ne az oszt lyoz s réme lljon előtte, hanem az, hogy a szakszemin riumon megbeszélés folyik. Gondolom, ezen a módon' felmei« lnek nemcsak azok a módszertani vagy tárgyi fogyatékos« sgok, amelyek a hallgatónД• fennálltnak, hanem a nézetek, szemléletek«, az ideológia s% -mos olyan fogyatékosa -iga, amelyeket a- S3 -