Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-11-18 NYIK és TÖK együttes kari tanácsülés - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”
№ , > hatásra törekvés nem volt elég tudatos* körültekintően > megvizsgált, átgondolt. Tudni tudtam azelőtt is, de csak akkor tapasztaltam az élmény erejével, hogy nemcsak a hallgatók állanak a tanár megítélése alatt, hanem azok is meg* Ítélik őt ás hogy bár ez az Ítélet nem is kihirdetett Ítélet, de^igen nagy az ereje ás vagy elősegíti, vagy hátráltatja a tanítványok nevelését. Rádöbbentem, hogy tanítványaim nem ismernek eléggé, nem ismerik munkám egészét, pedig csak a tanár személyiségének teljessége, egész maga- Jatsx tartása, tudományos tevékenységének egésze tud mély, megragadó nevelő hatás t gyakorolni. Hogy a hallgatók kiismerjék tanárukat, ehhez nyilván nem elegendő csak az каш előadás, a szeminárium, de még az sem, hogy a tanár elmegy egy-egy DISz-gyűlésre. Bzek mind nagyon fontosak,de « ehhez a tanár és a tanítvány sokoldalú, bensőséges kapcsolata szükséges. Ennek a belsöséges személyi kapcsolatnak szükségére befejezésül egy különös szempontból szeretnék még rámutatni. Nem hiszem, hogy titok lenne előttünk, hogy hallgatóink világnézeti, politikai fejlődése nem egyenes- vonalú, nem problémamentes, nem konfliktusmentes. Hallgatóinknak néha egészen komoly világnézeti oroblémáik vannak, súlyos világnézeti válságokon mennek keresztül* egyes hall- ga tok. Az egyetemen általában, a mi karunkon különöskép kommunista világnézetet sugárzó előadásokat hallgatnak, * ilyen világnézetet sugárzó Jegyzetekből és tankönyvekből tanulnak általában, de hallgatóink egyáltalán nem mentesek az idealista világnézet maradványaitól, sokan közülük, különösen a leányok vallásosak, templomba Járók. A kommunis ta • ^ világnézet igazán meggyőződéssé csak akkor válhat, ha hallgatóink megvívják önmagukban a világnézeti harcot, ha saját • - 26 ->
