Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-11-18 NYIK és TÖK együttes kari tanácsülés - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”

koncepciójából. A szocialista nevelés feladata az juaolni mind az ifjakat érő közösségi hat fisokkal, monühatn an közvetett hatásokkal» mind pedig a személyiséget közvetlenül formáló ezemélyi hatásokkal. Feladata szervezni és tervezni a kettő összhangját. A nevelés» különösen a szocialista nevelés célkitűzéseire ir ínyuló nevelés nem érhet el komoly

é

eredményeket, nem hábsdh&t előre, ha akár az egyik, akár a másik szempontot figyelmen kívül hagyjuk.

Kedves ElvtársakI Különösnek tetszhetik, hogy én a ta>* néri egyéniség nevelő hatásával kapcsol atban is tervezésről, szervezésről beszélek. Ügy tűnhetik, mintha ezt az eleven, sokszor alig kifejezhető és megfogható viszony^ amely a tanár és tanítványai között kialakul, mechanikus, bürokratikus tervezési és szervezési aktusként akarom feltüntetni. Itt egyáltalán nem erről van szó. Ez egyszerűen csak annyit jelent, hogy minden tanárnak, az egyetemi tanárnak is nemcsak a szaktudományán, hanem a tanári hivatásán is gondolkoznia kell. Arról van szó, hogy aki tanár, annak valóban hatnia kell tanítványaira és törődnie kell ezzel a hatással. Törődnie kell azzal, hogy az 6 szeméty«ee példája nyomán hogyan alakulnak a tanítványok eszmei,emberi, politikai és tudományos törekvései. A dolog pedagógiája éppen ebben áll. Nem az a pedagógiai kérdés, hogy milyen legyen a tanár egyénisége, bár nyilván a nevelés megfelelő irányának ez a legfontosabb feltétele, hanem hogy személyiségének ezek vagy azok az értékei hogyan válnak alakitó erőkké, hogyan formálják a növendékeket. Nevelésről a szó igazi értelmében akkor beszélhetünk, ha a hatásra való törekvés tudatos bennünk és amennyiben tudatos, annyiban feltétlenül tervszerű le,- 84 ч