Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-11-18 NYIK és TÖK együttes kari tanácsülés - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”
urh szórókat, akik saját személyiségük előtérbe tolásával is pV^báltak sikert aratni, feleslegesen, hiszen a tudományuk- i : k?^l is szé£ sikereket arathattak volna. Vagy igy nevelődik ki a mikszáthi típus, a naiv buta, aki az "ők csüggnek rajV f * tam" boldog áhítatában lép be az osztályba. Az a véleményem, hogy sem le-, sem túl nem szabad be- osUlni, hanem becsülni kell a nevelői egyéniséget és meg kell keresnünk azt, hogy ezt a nevelői egyéniséget hogyan tudjuk a felsőoktatás szolgálatába állítani. Itt arra is gondolnunk kell, hogy lényeges különbség van a felsőoktatási és a középiskolai nevelő munka között. Tanítványaink a középiskolából kerülnek hozzánk ás számolnunk kell ezzel a különbséggel. A. középiskolai tanár munkája, akárhogyan is forgatjuk, egyre inkább azt kell megállapítanunk, hogy még mindig közelebb van a családi neveV , < lás jelle éhez. Kis közösséget nevel, nem olyan nagyot, mint mi, esztendőkön keresztül vezeti évfolyanét, nálunk pedig ezt csak szerencsés körülmények között tudja egy-egy i / tanár megtenni és abszc&ut fölényben van tanítványai felett, vitathatatlan tekintély előttük, ha nem, akkor annál rosz- згаЬЬ, de nem a rossz, hanem a Jó tanárokról beszélünk. Az egyetemi tanár munkája Jellegében is más. Az egyetemi tanár munkája a felelős vezető munkájához hasonlítható inkább, tehát az egyetemi tanárnak a vezető egyéniség karakter!aztit ... . • kumát kell magán viselnie. Felelős vezető pedig csak az lehet, aki vezetésre képes, aki felelősséget tud vállalni a * V A vezetettekért. Az egyetemi tanár általában nagyobb közösséget vezet, bár egyre inkább haladunk afelé, hogy mi is kisebb közösségeket vezetünk, ami nyilván nem fog kárára válni a nevelő munkának. Az egyetemi tanár rövidebb ideig ve- 4 -
