Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-09-01 oktatói értekezlet
▼olt, más területeken viszont stagn ílás, pang i« állott be. Az idei beiskolázás azonbön átlagosan jobb eredményeket hozott, mint a tavalyi. Az elmúlt esztendőben a munkás-paraszt és szakérettségié hallgatók 'arinysz ima 56# volt, az idei évben azonban 65%-ra emelkedett, a jogi karon pedig még e fölé is. Kivonatos, hogy a hallgatók legalább kétharmada munkás és paraszt származású legyen. A származás megállapításánál nem jártunk el mindig elegendő precizitással. A származás hangsúlyozása fontos, mert különben a munkásosztály és a vele szövetségben lévő dolgossó parasztság nem tudja betölteni vezető szerepét. Az augusztusi határozat г гаи tat a bukások arányára a munkás- paraszt származású, de főkép a szakérettségis hallgatók körében* tilg a munkás-paraszt hallgatók bukási aránya 14.3, sőt a szakérettségisek! 19.5#, addig a többi osztályé és rétedé S.08. A harmadéveseknél a szakérettségisek 41#-a mindössze jó éraem^xksrendet ért el és csak egy akadt, aki jeles volt, a többi kategóri ák soré» bél 59-en értek el magasabb osztályzatot. A negyedik évfolyamon 11 szakérettségis hallgatóból kettő volt jobb a*jónál$ igaz, hogy ezek közül az egyik valóban kiváló volt. A beiskolázás helytelen módszereire szokás hivatkozni, de hangsúlyosan rá kell imitálnunk arra, hogy nem eléggé foglalkoztunk velük. Sajnos, az Idekerülő hallgatók még nem állanak azon a szinten, ahol kellene álleni ok és ahová &z újonnan beiratkozok majd el fognak jutni, addig tehát ezen a téren a tanszékeknek, az oktatóknak és a kart vezetésnek különleges feladataik vannak. A most következő tanszéki értekezleteken azt is meg kell vizsgálni, hogy mit tettek eddig és mit szándékoznak tenni ezután ezeknek a hallgatóknak az érdekében. Megjegyzem, hogy a pedagógiai segítség nem korlátozódhat a legjobb és a legrosszabb tanulókra. Minden egyes munkás- és parasztézármaz dsu hallgatónak meg kell lennie & felelősének, kell lennie egy oktatónak, aki egyszemélyi felelősséggel patronálja. Harcolni kell * lemorzsolódásuk ellen. Ne legyen egy ilyen hallgató sem. aki azért morzsolódik le, mert nem támogattuk kellőképpen tehetsegének kibontakoztatásában* Névszerlnt is felmerült a rektori-dékáni értekezleten Horváth Jenő kérdése, aki csak egy évre maradt ki, de azután sem jött és mi nem mentünk utána, hogy mi van vele, folytassa tanulmányait. Nagy a felelősségük a kart vezetésnek és a tanszékeknek az oktatói káderek utánpótlása tekintetében. Tudnivaló, hogy az egyetemek oktató személyzetének 82%-a nem tartozik a munkás- es par as z tsz árma- zásusfc köz#. Ez a helyzet nem fejezi ki azt a szükségletet és igényt, amelyet a proletárdikta+ura szakaszában a műnk s osztály és a dolgozó parasztság joggal igényelhet, -árra kell tehát törekednünk, hogy utánpótlásunk elsősorban műnk la- és paraszté» ármazáeu, tehetséges, kiváló hallgatókból és aspiránsokból kerüljön ki. Jelenleg az aspirantu- ra terén is igen rossz az ar ánysaim és még az utóbbi időben is egyetemi szinten igen helytelen javaslatok történtek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kizárólag munkás- és parasztszármazásu kiváló hallgatókból tevődjék össze a mi utánpótlásunk, hiszen az értelmiség, amely megáévá tette népi demokratikus rendszerünket, maga is Joggal kívánhat helyet és szerepet a szocializmus építésében és pártunk politikája ezt tartja helyesnek, ezt hangsúlyozza, a p árttagok és pár- tönkivüllek egységét az ország építésében. Viszont akik nem tudnak megfelelni a mages követelményeknek, azok sz szóljanak a helyzettel, mert pártunk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy előremegy ée igy előre kell menni szakmai, ideológiai, politikai és minden más szempontból is. m 4r **