Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-09-08 kari tanácsülés - 1./ A kari munkaterv megvitatása - 2./ A Módszertani Bizottság munkatervének megbeszélése - 3./ A Tudományos Bizottság munkatervének megvitatása

- б

ellen. Ebben az van, hogy a diákköröket ám szervezzék a kari diákfelelősök és a tanszékek kivülről se^itik. Pedig az a helyes, hogy a tanszék szervez diákköri üléseket és a kari felelősök ezeket csak összehangolják. Hiszen a tanszékek foglalkoznak a hallgatókkal.

Ami a II/2. pontot illeti, itt az a helyes, hogy a Történettudományi Intézet szervezze a vitát és abba kapcsolódjék bele a tanszék, mert a Történettudományi Intézet készitette ezt a tankönyvet. A következő félévben ismét alkalmazásra kerül ez a könyv, tehát ki kell alakítani egységes szempontokat. A népi demokratikus korszak jegyzetére kari viszonylatban semmiféle anyag nem áll rendelkezésre. - Az államvizsgát és a szakdolgozatot összhangba kell hozni. Több tanszék abban a reményben él, hogy a szakdolgozat kérdését már az idén az államvizsga köéppontjába lehet helyezni. A minisztérium ugyan gyakran földrengésszerűén intéz el kérdéseket, obc nem hiszi, hogy ezt tiz hónap alatt ne lehetne elintézni.- Valóban fájdalmas, hogy a levéltáros szakdolgozatirók vidékre kerültek. Megemlíti még, hogy X tanszéke az olvasókönyvre csak februárra kapott megbízatást, úgyhogy ezen a téren nincs elmaradás. A tanszék a múlt félévben elvállalta, hogy 1957-re sajtó alá készi ti a két kötet olvasókönyvet. Pillanatmricnyilag az összes ezzel foglalkozó munkatársak norma felett oktatnak, vagy legalábbis elértek a normát.

Banner János megjegyzi, hogy az V/4. pontban az áll, hogy a Tudományos Bizottság messzemenően foglalkozik a karon készült tudományos munkák kiadásával. Ez itt nagyon szépen meghúzódik a nyomtatásban, de egyebet nem csinál. Mindegyik folyóirat túl van halmozva, valahogy az egyetemnek külön életjelt kellene adnia magáról.- Ha a tanszékek szervezik a diákköröket, akkor mi különbözteti' meg azokat a szemináriumtól? A Tudományos Kör cálja éppen az, hogy az ifjúság a maga lábán álljon.

Borzsák István megállapítja, hogy tanszéke keveset szerepel a munkatervben, amiből azt következteti, hogy különösebb problémák nincsenek. Ha ez igy van, ez a kari vezetes érdeme, amely ezt a legfrissebb tanszéket megalakulása óta támogatta. Kimaradt azonban & munkatervből az ókori történeti chresztomatia. Rreméli, Ladányi elvtárs segiteni fogja megvalósulását. Fájó pont még, hogy a tanszéknek nincs kabinetje.

Barek István nem ért egyet Székely elvtárssal abban, hogy a munkatervben meglennének a kellő arányok és a nevelési kérdések kifejtése. A nevelésről a munkaterv egy alkalommal és csak általánosságban szól, a többi mind oktatási probléma. Kari tanácsülésen kellene felmérni, mi történt ezen a téren az utóbbi időszakban. A tanszékek egyes feladatait a kari tanácsülésen kellene megvitatni.

Ladányi Andor leszegezi, hogy a tantervi munkák egyik legnagyobb eredmenye az volt, hogy sikerült kidolgozni az államvizsga uj formá- ját. Az államvizsga középpontjába a marxizmus és a gyaxkorlati pedagógiai ismeretek számonkérése mellett szakmai vonalon a szakdolgozatot kell helyezni. Ennek azonban még a mostani IV. éveseknél nincsenek me^ árfeltételei, azoknak szakadolgozatai még nem üthetik meg a kellő mértékét. Ezek tehát régi tipusu államvizsgát tesznek. Utána már az államvizsga szaktárgyi részében meg kell beszélni a szakdolgozatot. Az olvasókönyveket be kell venni a raunkatervbe, mert nemcsak a középkori magyar tanszék foglalkozik ezzel, hanem az újkori magyar és az újkori egyetemes történeti tanszék is. Az olvasókönyv- vek egyrésze 1956-ban meg fog jelenni, az 1957-es megjelenési tervbe