Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-05-31 kari tanácsülés - 1./ Az év végi vizsgák kérdései - 2./ A hospitálás és gyakorló tanítás tapasztalatai
kor- я A beszámolók telve vannak érdekes ötletekkel és javaslatokkal az elkövetkező évekre vonatkozólag. Gergár például ezt írja: "Több módszertani órára van szükségünk. Harmadéven heti két óra, negyedéven heti három óra kellene.” Tőzsér: Módszertani ismereteink meglehetősen gyengék voltak. Azt hiszem, két óra erre kevés volt.” Gondoljuk megát, hogy újabb elképzelés szerint összesen heti egy óra maradna módszertanra III.éven és IV. éven semmi, holott a pedagógiai főiskolákon például heti hat óra van, amikor a gyermekek tanitanak és azelőtt pedig heti két óra. Amikor elmondtam az ottani módszertani előadónak, hogy nekem heti egy órám van, azt mondta: sajnállak, fogadd részvétemet, én nem vállalnám ilyen köriilmények között. Én is kénytelen voltam egy előző, értekezleten kijelenteni, hogy heti egy óra alatt nem tudom a hallgatókat előkészíteni, ha ezt kivánják, nem tartom lelkiismeretemmel összeegyeztethetonek . • Kiss János: A módszertani előadások igen fontosak számunkra és ha lehet, ott még több. gyakorlati problémával kellene megismerkednünk. Sónák: Jónak látnám, ha a mőds’zertan tanítási ideje alatt legalább háromszor vagy négyszer, de legalább havonta egyszer elmennénk hospitálni. Gergely : Módszertanilag sok segítséget jelentettek az egyetemen tanultak, mivel kiindulási alapul szolgálhattak. Béli József: A módszertani tanítás egy-egy kérdésének megtárgyalása után te yük lehetővé ezt, hogy a gyakorlatban, legalább mint szemlélők nézzük meg, hogyan valósítják meg a nevelők ezt. Tallai: A módszertan a legfontosabb ké dés, amelynek gyakorlati megváló'-'itása nemcsak nek ni, de a velem egy csoportban levőknek is nehézséget jelentett... A gyakorlat azt bizonyltja, hogy elméletben ismert és elsajátított módszertől hosszú és- nehéz ut vezet a gyakorlatig. Nagy Gyuláné: A gyakorlati tanárképzés eredményes, csak kevés. Hónig: A módszertani felkészült Ság elméletben megfelelő, de kávés a gyakorlati, Sebesné: Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a hallgatók az egyetemen gyakorlati órákat tartsanak. Vasbányai: Névelés-lélektani tudatlanságunkon okvetlenül segítenie kell az oktatásnak. A még szaporítható idézetek mind azt bizonyít jár, hogy a gyakorló tanitás hallgatóink pedagógus öntudatát megerősítette, az iskolai munka a gyermekek és a történelem iránti szeretetüket pedig felébresztette és elmélyítette. A Párt, a kari vezetőség és a tanszékek segítsége. A januári, de főleg a februári gyakorló tanítások lebonyolításában és elbírálásában komoly segítséget kaptam a Történettudományi Kar dékánjától, pártszervezetétől és sz egyes tanszékektől. Már az általános iskolai ■hospitálás ellenőrzésében is segített Girus elvtárs. A középiskolai tanítási gyakorlatokon majd valamennyi tanszék képviseltette magát. A dékán elvtárs és a Párt felhívására tanársegédek, adjunktusok látogatták meg hallgatóink óráit. Különösen ki kell emelnem Girus, Varga János, Barek ás Sinkovics elvtársak segítségét. Mellettük Vadász, Szamuely, Siklós, Unger és más elvtársak is eljöttek hallgatóink óráira. Varga elvtárs hathatós segítséget nyújtott egyes nehezebb кжккк esetek elbírálásában és a tanszékek mozgósitá- pában. Kétségtelen, hogy a tavalyihoz képest ebben az évben a tanszékek segítsége lényegesen érez.etobb volt. Ez a vezetőtanárokra és hallgatóinkra igen jó hatást gyakorolt.. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján a következő javaslatokat terjesztem elő a Karnak: 1. А III. évesek kötelező tanításának elrendelését. 2. A hallgatók beszédkészségének fejlesztésére .a szemináriumi beszámolók olyan formájának biztosítását, amely kötelezővé teszi a szabad előadást és nem előre megirt szöveg felolvasásából áll. 3. Vizsgákon és kollokviumokon a térképismeret beszámítását a feleletek értékelésébe.
