Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-05-31 kari tanácsülés - 1./ Az év végi vizsgák kérdései - 2./ A hospitálás és gyakorló tanítás tapasztalatai

rendkívül nagy különbség mutatkozikbátrányukra, hogy felszólald teljesen tanácstalan. Különösen a II.évfolyamon az erős megterhel st jelentő, komoly állásokban dolgozó elvtársak túlnyomó- részt képtelenek arra, hogy egy akármilyen szerény, önálló munkát igénylő félévi szakszemináriumi dolgozatot készítsenek. A lő ibl.éves esti hallgató az egész félévben mindössze két dolgozatot készített. Mit csináljak az ilyen hallgatókkal - folytatja Zádor Anna - akik kivétel nélkül halasztást kérnek ax TO-tol és az nem is jogtalanul ad nekik halasztást. Ez olyan lazítása áfe- gyelemnek, ami eredménytelenné teszi az oktatást. Ugyanezek a hallgatók, akik a vizsgára elvileg fölényesen felkészülnek, nem olvassák el azt a szakirodalmat, amit ssnapvaliaktól megkövetelünk. Az I.éven, ahol olyan szemináriumot tartok, hogy még az esti tagozat is készit havonta egy minimális írásbeli beszámolót, az estiek dolgozatai mutatják annak reménytelenségét, hogy milyen nehéz felnőtt embereket átnevelni arra, hogy félig-meddig szakmai tudományos dolgozatot készítsenek. Ez majdnem reménytelen dolog, ezek a dolgozatok távol vannak minden szakmái munkától. Hogyan^0s21ályоzzuk az oiyan hallgatókat, akik egyébként nagyon igyekvők, de fizikailag képtelenek egy komolyabb dolgozatot készíteni, nagyobb szakóivasmányi anyagot elolvasni, ellenben briliánsán felelnek, mert valamennyien értelmileg fejlett emberek?

A tanszék teli esen tanácstalan.

Még mindig nem tisztázódott, hogy a művészettörténeti esti tagozat 4 vagy 5 éves, pedig ez nagyon lényeges, mert nem tudja a tanszék, kell-e ezeknek diplomadolgozatot^kősziteniök. Ha van az OM és az egyetem között egy olyan hallgatólagos egyezmény, hogy az estiek nem olyan értelmű diplomát kapnak,mint a többiek, ebben vfelszólaló osztozik, hiszen senki sem hajlandó jelenlegi vezető ±á állásából elmenni muzeológusnak. De a múzeumi főigazgatók teljes joggal ott ülnek és szakmai "utántalpalást" kapnak, egyébként nagyon fejlett emberek, tehát joggal vindikálhatják, hogy a szakterület vezető káderei legyenek. De hogyan lehet valakit az egyetemről diplomával kiengedni, ha a megkövetelt irodalomnak legfeljebb lo ^-át^tudja feldolgozni és amikor nyolc komoly dolgozatot kivannak tőle, legfeljebb egy felet tud komolyan elkészíteni? És^mégsem lehet elbuktatni. Felszólaló ebben a tekintetben utmutatáet kér a jövőre. 'Es 1 kellene dönteni, hogy^az esti tagozaton hogyan történjék az állami dolgozat elkészítése és bemutatása.

Oroszlán Zoltán professzpr utalva arra, hogy szakján a hallgatók az V. évben nm'zeolögiaí gyakorlatot végeznek, kérdezi, hogy az

u.n. estiek hol fogják ezt elvégezni? Ha nem végzik el, akkor nem lehet nekik egyenértékű diplomát adni, mert nem mennek át azon a fontos gyakorlati képzésen, amiért a muzeológia van.

Megintrjött két levelező hallgató a muzeológiára - folytatja Oroszlán professzor - az egyik а II.évre, a másik az I.évre, akiket menet közben vettek fel. Ezek, akiket sohasem láttam, most jönnek vizsgázni. Balunk nem lévén tankönyv, jegyzetből tanulnak. En lelkiismeretesen és alaposan, tanítom Őket, de most kétségbe vagyok este, hogy mit fognak felelni. Ha elégségest vagy közepest kapnak, kétségbeesnek, de én nem tudok nekik jobbat adni.

A menet közben való felvétel éppen levelező tagoz at óvszer intem nem egészen megfelelő az egyetemmel szemben támasztott minőségi követélményé írnek. Ezek olyanból^felelnek, amit sohasem^hallottak, ás egyszerre egy egész évből, három hónapi készülés után. Ez nem