Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-05-31 kari tanácsülés - 1./ Az év végi vizsgák kérdései - 2./ A hospitálás és gyakorló tanítás tapasztalatai

- 8 Mértéiben az államvizsga-követelmények kérdésével, annál is in­kább, mert az államvizsga anyagának jelentős része az -újkori tör­ténetnek arra a szakaszara esik, amelye a hallgatók olyan régebbi jegyzetekből készültek fel, amelyeknek megáilapitásai sok esetben fontos elvi kérdésekben azóta módosultak. Ha a régi jegyzetekből való felkészülést követeli meg a tanszék az államvizsgára, akkor egy csomó kérdést nem a legújabb kutatások eredményeinek megfe­lelően mondanak el a hallgatók az államvizsgán, aminek nem sok értelme van. Viszont nem lehet megkövetelni egy IV.éves hallgató­tól, hogy a legújabb jegyzetből készüljön, hiszen csak az 179o- 1849 közötti időszakról szóló jegyzet több mint 12oo oldal. A tanszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy elvileg ellenzi ugyan, hogy az államvizsgakérdéseket előre megkapják a hallgatók, viszont ebben az egy esetben, ha a felső szervek beleegyeztek vol na - ami nem történt meg - indokoltnak tartotta volna a legfon­tosabb kérdések megadását, ho^y tudják a hallgatók, hogy az uj jegyzetből minek alapján vegyék át az anyagot. Ezért nem tudta a tanszék megfelelően tájékoztatni a hallgatókat az államvizsga­követelményekről. Felszólaló most sem látja biztosítottnak a hallgatók megfelelő felkészülését az újkori magyar történelemből a megadottak alapján, mert nem tudnak miből felkészülni. Az egyik ebből, a másik abból fog készülni, és nem lehet majd egységes el­bírálás alá vonni az összes hallgatókat. Rendkívül szükséges te­hát ebből a szempontból is az államvizsgakövetelményekkel kap-^ csolatos egységes szempontok kialakitásara értekezlet összehívá­sa. A kari vezetés instrukcióinak megfelelően a félév kezdetén a le­velező hallgatók tanulmányaival kapcsolatban Varga tanszéke is arra az állaspontra helyezkedett, hogy az a levelezőm hallgató, aki nem vesz részt a kötelező konferenciákon, tekintettel arry, hogy egy-egy tárgyból csak egy kötelező konferencia van egy fél­évben, valamint az, aki nem készíti elő az évfolyamdolgozatot, nem bocsátható vizsgára. Kivételt képez csupán az, ha 1,/ a hall­gató a vizsgát megelőző héten külföldön tartózkodik, 2./ ha a vizsgát megelőző időszakban orvosilag kiirt beteg és J>./ ha egy házaspár egyetemre jár és a kötelező konferencia idején egyikük­nek feltétlenül otthon kellett mar.; dnia gyermekeiknél. Az évfo­lyamdolgozatokkal kapcsolatban az a tapasztalat, a hallga­tok 75-80 °/o-a eleget tett ilyen irányú kötelezettségeinek, mig a köt elező konferenciákon a hallgatóknak csak mintegy 45 a vett részt. A maga részéről nem tudja indoknak elfogadni, hogy é|>pen abban az időben valamelyik hallgatónak másirányu elfoglaltsága volt, mert több kötelező' konferencia volt ugyanabból a tárgyból, tehát bámnelyikre eljöhetett^volna. A levelező tagozat fegyelmé­nek megszilárditása és általános^tanulmányi szempontok érdeké­ben az a helyes, ha most a vizsgák alkalmával is ragaszkodunk a vizsgára bocsátásról a félév elején leszögezett elvhez, En fehhez ragaszkodom - jelenti ki Varga elvtárs - és amennyiben a kari vezetés vagy az OM ellenkező rendelkezést bocsát ki, an­nak nem fogok eleget tenni. A tanszék másik^tagja, levizsgáztat­hatja ezeket a hallgatókat, de én nem vizsgáztatom le, mert sem magamból, sem a tanszékből nem kívánom németség tárgyat csinál­ni, nem kívánok a félév elején hangsúlyozott elvekkel ellenke­zőleg eljárni. Helyes lenne a vizsgák megkezdése előtt ezeket az elveket mégggyszer a levelező hallgatók tudomására hozni, most már hivatalos formában is. A tanulmányi osztályt rá kellene vermi, hogy a levelező hallgatók vizsgára való jelentkezését valamilyen formában irányítsa. Varga

Next

/
Thumbnails
Contents