Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-05-31 kari tanácsülés - 1./ Az év végi vizsgák kérdései - 2./ A hospitálás és gyakorló tanítás tapasztalatai

- 7 a tanszékvezetők közötti megbeszélést, ahol ilyent már tartottak, mert az eddigi megbeszélések^elsősorban a hallgatók szemináriumi szereplésének és ottani fejlődésének lemérését szolgálták, a dékán által javasolt megbeszélések pedig az egységes vizsgakövetelményeket tárgyalták meg, minthogy a tanszékek^követelményei nem egységesek. Helyesli a kötelezőid irddaloni számonkérését a vizsgákon. Az évfolyamértekezleteket ebből a szempontból is szükségesnek tartja a tanszékvezetők viszonylatában. Aszeminárrumveze- tők által megtartott értekezletek megmutatták, hogy ők sem ismerik eléggé a hallgatók politikai, világnézeti fejlődését. Erre a jövőben sokkal nagyobb gondot kellene forditani.

Rámutat arra ahibára, hogy a tanszékek csak eléggé késve fogtak hozzá az államvizsga-követelmények rögzítéséhez. Véleménye szerint nem helyes a követelményeket egy hallgatóval szóbelileg közölni, aki nem is feltétlenül a DISz-t képviseli. Az államvizsga-követelményeket ki kellene függeszteni minden egyes tanszéken.

Az érettségizett munkás-paraszt hallgatük és a szakérettségisek eredményei között ténylegesen különbség van:évfolyamátlagban az utóbbiaknál sokkal több a közepes, mint az előbbieknél, A tanszékek helytelenül látták ezt a kérdést úgy, hogy most már a kétéves szakérettségis tacf^yamok jobban előkészítenek az egyetemre, tehát az I-II.éven már nincs külön szakérettségis probléma. A szakérettségisekkel I-II.éven is további fokozott foglalkozásra van szükség. A pártszervezet a kar valamennyi szakérettségis hallgatójával fojytat^beszélgetést, egyénileg méri fel, melyiknél milyen jellegű tanulmányi,szociális 3tb. probléma van. A pártszervezet nagyon sok esetben rájött, hogy a hallgatók tanulmányi eredményeit rendkívül súlyos szociális problémák befolyásolják. A szakérettségisek lemorzsolódásának is sokszor egyik jelentős oka nem tanulmányi, hanem szociális okfc volt. Ezt az anyagot a pártszervezet majd a kari vezetésnek is rendelkezésére bocsátja, feltárva, hogy milyen téren iát itt problémákat.

A pártszervezet szükségesnek tart ná, hogy a gyengén vizsgázó hallgatókkal beszéljenek a tanszékek. Ilyen irányú beszélgetéseket a pártszervezet is kíván szervezni. GondáLni kell arra, hogy néha a hallgató első vizsgája, amely gyengén sikerült, rányomja bélyegét összes további vizsgáira. Fontos lenne idejében látni, hogy kikyizsgáznak a vártnál gyengébben és megakadályozni, hogy az illetők többi vizsgái hasonlóan folyjanak le. A pártszervezet foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Probléma, hogy a levelező évfolyamdolgozatot menny ir ehr egyé к a vizsgáztatók tekintetbe a hallgató elbírálásánál. Még; az sem^ egészen határozottan alakult ki, hogy erre a dolgozatra osztályzatot adjanak-e azok, akik Íratják, vagy сзак véleményt Írjanak ra. A kari vezetésnek olyan javaslatot kellene tennie az OM felé - esetleg a jövő évben való megvalósításra - hogy legyen egy külön rubrika a levelező hallgatok indexében, ahová az évfolyam- dolgozat eredményét bevezetnék, mert csak igy lesz a dolgozatnak tekintélye. Javasolja tehát, hogy osztályozzak az évfolyamdolgozatot, és feltétlenül számítsák be a hallgatók vizsgáiba, bár most nem tudná pontosan megmondani, hogy milyen mértékig.

Varga János adjunktus, párttitkár szerint az újkori magyar tör- t: n et í t an szék egyike a l'éghibásabb tanszékeknek abból a szempontból, hogy tanácstalan volt és nem foglalkozott idejében kielégítő