Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-05-31 kari tanácsülés - 1./ Az év végi vizsgák kérdései - 2./ A hospitálás és gyakorló tanítás tapasztalatai

Дészló/

J egyzőkönyv

az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Történettudományi karának 1955 május |l-én, kedden reggel 9 árai kezdettel I.TÓth Zoltán dékán és Székely György dékánhelyettes elnökletével tartott kari tanácsüléséről.

Jelen vannak: I.TŐth Zoltán dékán^ Székely György dékánhelyettes, Banner János, Borzsak István, A.N.Kitusin, Gr0sz:láii Zoltán és Váczy Péter professzorok, Sinkovics István és Zádpr Anna docensek, Biré Sándor, Dolmányos István Havas Ágnes és Varga Janos adjunktusok, Barfek István tanársegéd a párt részéről, Csanádi Györgyné a pol.

f

ázd,tanszék részéről. Oláh József vezető lektor, zaléki Lambert kari titkár és Kis Aladár tanársegéd.

Napirend: 1./ Az évvégi vizsgák kérdései. Előadó: I.Tóth Zoltán dékán.

2./ A hospitálás és gyakorié tanítás tapasztalatai. Előadó: Biré Sándor adjunktus.

Első napirendi pont:

I.Tóth Zoltán dékán megnyitja a tanácsülést, majd referátuma során megállapítja, hogy a vizsgákra való előkészítés nagy általánosságban nem volt kielégítő, mert bár az oktatók az első félév végén igyekeztek tapasztalataikat összefoglalni és azokat meg is beszéltek, a tanszékek nem mutattak elég nagy aktivitást és előrelátást a vizsgaszezön előkészítése terén. Ebben a tanulmányi évben a kar a vizsgákkal kapcsolatban különösen szervezeti téren előrehaladást tett és jónak nevezhető szervezeti formát alakított ki, de ez alig működött. A pártszervezetek segítsége az elmúlt félévben mintha nem lett volna olyan aktiv,mint előzőleg, a szakszervezet és a DISz ezirányu munkáját pedig nem lehetett jelentékeny mértékben tapasztalni. A kari vezetést szintén felelősség terheli, mert bár igyekezett elméletileg az említett szervezetet létrehozni, nem volt elég erélyes a végrehajtás és a szervezet működése ellenőrzésének munkájában. Ez megnyilatkozott pl, az államvizsga-követelmények ismertetése terén. Bár a dékán az újkori magyar történeti tanszék értekezletén felhivta a tanszék és a szomszédos egyetemes tanszék képviselőinek figyelmét arra, hogy idejében fordítsanak igen nagy gondot^arra, hogy az államvizsgára készülő hallgatókat a követelményekről részletesen tájékoztassák, ez csak felemás módon elég felületesen történik meg.

Rámutat, hogy az egyetemi munka központja a tanszék, a tanszék belső élete, aktivitása a|döntő, a tanszékek zöme azonban még nem érte el ezt az intenzív életet, lnnék oka részben az, hogy a karon sok kis tanszék van, ahol tanszéki életről alig lehet beszélni és igy a hallgatókkal való kapcsolat csak esetleges. Az intézményes megoldásnak egyik módja volt a karközi értekezleteknek a két kar dékánja által közösen történt elrendelése, aminek a lényege az volt, hogy a két kar által oktatott egyes évfolyamok tanszékei és azok oktatói minden félévben tartsanak három értekezletet. Ez a munka rendkívül vontatottan folyt, a dékán tudomása szerint a felső évfolyamokon széles méretekben meg sem val°sultak ezkk az értekezletek, az alsó évfolyamokon pedig mindössze egyszer volt ilyen értekezlet, az előirt írásbeli jelentések sem futottak be a megtartott értekezletről a két dékánhoz. A kari vezetésnek erélyesen kell gondoskodnia arról, hogy a következő tanév elejétől megvalósuljanak ezek az intézményesített értekezletek. A test