Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-03-26 kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítés alapelveire vonatkozó rendelettervezet megtárgyalása - 2./ Az országos rektori-doktori értekezlet beszámolójának ismertetése - 3./ A honvédelmi oktatás kérdései

2 nézeten szerint egy módszert*^«! alapél v helytelen felfogásának következmény«, de ez a módszertani alapelvek rovat iba tartozik épugy, mint a 20-25-ös szemináriumi csoport, ami szerintem rendkívül veszedelmes és lehetőség szerint kiküszöbölendő nézet.

Barek elvtárenak & levelező tagozatra vonatkozó megjegyzésével egyetértek, valóban fenn 11 itt is egy állítólagos azonosság a nappali és a levelező hallgatók közt, pedig kétségtelen, hogy kettő mg kettő az négy, de kettő meg négy az hat. Az estiek nem foglalkoznak az anyaggal annyit, taint a nappaliak, hiába kaikul Íjuk bele magasabb életkorukat és tapasztalatukat, mégiscsak egy fejük van és ebbe kell belepumplöi azt a tudományt, ez idő és energia kérdése, tehát nem lehet azonos dolog. Italühan erre több gondot kellene fordítani és ez nem történik meg. A problémák gyökere valóban az átszervezéssel kapcsolatos átmenetnél található. Nem akarom tagadni karunk bizonyos mulasztásait, de az alapvető baj nyilván nem ez volt, hanem az uj szervezeti forma, a levelező tagozatnak ez az abszolút sziraplifik i- 1 lea, úgyszólván névlegessé tétele. A fakultativ foglalkozások & megjelenés hiánya alatt elszürkülnie, az egésznek csak vergődés- jellege van* Valóban 'megérdemelné a kérdés* hogy egyszer igazán reálisan Is teljes őszinteséggel nézzünk vele szembe.

Incze яжя elvtárs megjegyezte, hogy a ssiikebbkorü megvitatás is elegendő lett volna, abbén lényegében egyetértünk, de az, hogy itt most megvitatjuk, nem dékáni kezdeményezéere, hanem hivatalos előír ásra történik, aki jelen volt az értekezlet megnyitásánál, hallhatta is, hogy eredetileg nem terveztük ezt a napirendi pontot, hanem pótlólag vettük fel. Bizonyos mértékben felesleges volt itt sok elv- társat rárasztani vele, mert egyetértek azokkal a bölcs és vezető, készségükben kiváló emberekkel, akik úgy tartják, hogy a megtárgya- 1 is terén a demokrácia nem minién esetben jelenti a tömeg nagy szélességét, hanem a hozzáértő emberek egy bizonyos körét, amely az operativ hozzászólások és- az alkotókészség maxltmraát biztosítja. Elnézést kérek tehát azoktól az elvtársaktól, akiket feleslegesen fárasztottunk. Hogy nincs különösebb vitatnivaló az alapelveken, azzal is egyetértek, mert az alapelvek ©gypár mondatban vannak Összefoglalva, a többi meg már szerkezeti, technikai feladat és egy sereg módszertani kérdés, amelyek egyrészt már hivatalosan meg 11api- tott áll ^pontokon nyugszanak, másrészt pedig csak félig-meddig tartoznak taegbeszélsünk keretébe, ezért ezükaégkep következett be az, hogy igen sok módszertani alapelvet tárgyaltunk és kevéssé a tantervkészítés alapélveit.

Készben Incze elvtárs, részben Gerőné elvtársnő különböző részletességgel, de megvitatták a bevezetés problémáját* A magsai részéről azt javasolnám, hogy hívjuk fel a minisztérium figyelmét a bevezetésben foglalt hiányosságokra és arra a körülményre, hogy elért eredményeink lebecsülésének még csak a látszata sem maradjon benne, hanem értékeljük aegfelelőkép az eddigi f radoz sokat és eredményeket, amelyek dialektikus egységben vannak a hibák feltárás ánral} amennyire szükséges a bibik feltárása, helyes elvi álláspontot csak íi^y foglalhatunk el, annyira szükséges az elért eredményeket is kellőkép értékelni, vagypeűig egyszerűen elhagyni ezt a bevezető részt, amely mintegy a történetiség igényét támasztja a rendelettervezettel kapcsolatban, de végső fokon nagyon sokat nem nyújt.

Amint az első két mondatban a tervezet nem vil ági tóttá mg a kellő tudományossággal a történeti előzményeket, mert itt értékelni kellett volna az eddigi eredményeket, ugyanez vonatkozik arra a megjegyzésre is, hogy a tanszékek heti érász ámigényléslből indultak ki.