Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-03-26 kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítés alapelveire vonatkozó rendelettervezet megtárgyalása - 2./ Az országos rektori-doktori értekezlet beszámolójának ismertetése - 3./ A honvédelmi oktatás kérdései
Először agy-két apróbb kérdésre szeretnék у Диваölni ée azutm összefogluló л, Váczy elvt ára megállapította, bogy & tantervi alap- elvekre vonatkozó tervezet nem kielégítő ée tov bbra Is a told i8-foldie jellegét viseli magán, A kötelező órák csekély érász тЬш való megállapítását Javasolja, a többieket pedig szab;ud fóréiban, йкакщ Engedje aeg, bogy ezzel itt ne értsek egyet teljesen. Azzal egyetértek, bogy a kötelező órák számát csökkenteni kell, de csökkenteni kell olyan formatan, hogy meg kell állapi tani pontosan, hogy mi az, ami nélkülözhetetlenül hallgatandó, ée ez az oktatás gerince, a legsúlyosabb, a legfontosabb része és mi az, ahol veszedelem nélkül egyes könnyebb, kisebb tárgyakat tankönyvből tanulhatnak meg, de természetesen ezeket is elő kell adni, a hallgatók fakultativ módon j írhatnak ezekre az érákra is, de valutáit könnyithotünk a haligatók- aü azzal, hogy ezekre nem kötelező eljárni, ha ak mák mennek, ha akaradt nem mennek, a vizsgán pedig felelnek függetlenül attól, hogy mit hallgattak. De ez csak a mellékesebb tárgyaknál lehetséges, alapj ában a kötött oktatást meg kell tartani, mert mis módszer a zűrzavar és a régi anarchia legalábbis részleges felújítására vezethetne, üekem az a nézetem, az a kiv natos, hogy £Ю-22 óra körül lehetne a feltétlenül hallgatandó órák számát n*eg állapi tani. Ezt mint kívánalmat mondom, mert nem nagyon látom a lehetőségét* Hugyon sok olyan felszól Дás volt, amely nem annyira a tantervkészítésre, mint inkább a móu a sérteni ul apeÍvekre vonatkozott, tehát arra, hogyan adjunk elő, hogy ne vadjuk elő az anyagot végig, hanem csak egyes súlyponti kérdéseket, Ez természetesen a legssorosabban összefügg a tunterv kérdésével, de nem ebben az operátumban kell lefektetni, hanem a módszertani alapelvekben, ahol ez nagyrészt megvan. Bizonyos különbségek természetesen vannak, hiszen világos, hogy nm lehet elképzelni egy olyan alapelvdokumedtumot, amely véglegesen maradandó, amelyen az élet, fejlődésünk ввзд! esetre sem haladhat túl. Helyes, hogy módszertani megállapítasokat tesz nk, de azokat itt megfogalmazni nem szükséges, Vdezy elvtárs szólt arról, hogy a tanszékek valamilyen anyagismertető foglalkozásféléket tarthatnának kikérdezéssel, anyagkiadással, alias leck©feladással, Ezt nem tartan m helyesnek, mert ez a középiskolai módszerekhez való vissz átérés lenne, viszont vsai egy ut, amely járható, csak helyesen kell j árni rajta, és ez a konzultációk módszere, A konzultáció meglehetősen elhanyagolt valami, pedig nagyon sok jót lehetne prouuk Дп1 vele, inkább ezen az utón kellene haladni az adminisztratív, középiskola© jellegű módszerek vissza- bozása helyett. Az a kér és, hogy a hallgatók szabadon vfoszthassanak szemináriumot meght Orozott óraszámban, Így egy kicsit lazának tűnik, van azonban benne egy valós ágmag, A túlzott merevséget, amely ellen egyébként az operitum is felszólal, valóban nem lehet helyesen!, helyas ha egy kis mozgási lehetőséget adunk és emellett a szemináriumok számát ategfelelőkép korlátozzuk, hogy valóban ne álljon fenn az a megterhelés, amely a kari vezetés megújuló törekvései ellenére még most is fennáll. Egyes tanszékek reszérűi ebben a tekintetben merev elszigetelődés tapasztalható, értve ezalatt elsősorban ш irodalmi és nyelvészeti tanszékeket, A kis tanszékeken valóban jobb az állapot és magasabb a színvonal, ez összefüggött azzal, hogy ott egyes hibákat nem követtek el. Lederer elv társnő hozzászólásában a termés aet tudományos vonal túlzásairól szólt és itt a szeminárium, a gyakorlat problémáinak elvi tisztázását kívánta, Sz a megjegyzés helye®, de ez le a módszertani alapél vekben nyert megfogalmazást. Az operátum nem tesz elég nagy különbséget a különböző szakmák gyakorlati foglalkoz -в,Л között és ennek következménye az, hogy a norma kérdésében le egységes! 1 a különböző jellegű karok között legfeljebb néhány tizednyi különbséget hajlandó elismerni.