Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-03-26 kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítés alapelveire vonatkozó rendelettervezet megtárgyalása - 2./ Az országos rektori-doktori értekezlet beszámolójának ismertetése - 3./ A honvédelmi oktatás kérdései
з. tia év tantérvéit. Kincs értelme széles körben megvitatni magától értetődő dolgokat. Ha az Ш elgondolása rendelet lesz, végre kell hajtani. A dékáni átirattal kapcsolatban megjegyzi, hogy nem lehet olyasmit figyelembe venni, amiből majd még csak ezután lesz valami, líyilván az Ш intenciója az, hogy már a most induló tantervkészítési munkában lehetőleg figyelembe kell venni a tervezetben foglaltakat, de felszólaló véleménye szerint ez sehova sem vezet. Bizonyos állandóságot kell belevinni a dolgokba és ennek feltétele, hogy eddigi eredményeinket elismerve, konkrét határozatok vagy rendeletek alapján tegyék a karok részére lehetővé és kötelezővé a megfelelő tanterv kidolgozását. A tantervkészítés alapelvei nagyon egyszerűek, de nem lehet olyan országos vonatkozásban érvényes alapelveket kidolgozni, amelyek a történeti kar összes problémáit is megoldják. Egyébként helyesli a tantervkészítés szellemét; a merev kötöttségnek bizonyos fokig való feloldását. Fazekas Erzsébet professzor szerint kovács Ferenc, a rendelettervezet szerzője nem képes értékelni azokat az eredményeket, amelyeket az egyetemi oktatók hosszú évek beoeiiletes erőfeszítésével elérteki valószinüleg vagy nem ismeri ezeket az eredményeket, vagy rosszul van informálva. Aki ugyanis leméri a reform óta folyt munkát, az nem állíthat olyant, hogy a tudományosság kellő mértékének hiányi miatt nem voltak megfelelők a tantervek s ezért voltak a gyakori változások is. Az utóbbi már csak azért sem vonatkozhatik a történeti karra, mert a változásokat részben a fejlődés követelte meg, részben az Ш részéről is sokszor olyankor kívántak változásokat, amikor nem volt rá szükség. Hely эта a dékánnak az a meg- áLlapitáea, hogy a régi anarchikus állapotok felszámolása Jelentős lépés volt, de arra is kell gondolni, hogy ez a felszámolás пш napok munkája volt és ennek során nem annyira a hiányosságok, mint inkább a pozitívumok léptek előtérbe. Az 194-3-as reforrataaterv kétségtelenül erősen magán hordta még a hiányosságokat, de azután következett a tantervek tudományos felfektetése és a hiányosságok kiküszöbölése. Felszólaló is ezen a tanterven belül kezdett oktatni a budapesti egyetemen 1949/5ó>-ben, íanikor az anyag meghatározása még nagyon globális volt s meg kellett próbálni ebbe a tantervbe tematikailag beilleszkedni. A következő lépés 1950-ben az előadások tematikája vázlatának elkészítése volt. Persze csak nagy vonásokban Jelölték meg a tananyag mennyiségét, és bár a tananyag az óraelosztást is tartalmazta, erős megkötöttség ebben a tekintetben n«n volt. Ebben az időben igyekezni kellett elég átfogóan, egyes részleteket nem erősen sulypontozottan úgy előadni, hogy a diákok Jegyezhessenek, azután gyorsírás! felvételek alapján Jegyzetek készültek. .iZ ezután következő fejlődési fok ezeknek a tanterveknek további kidolgozása volt, amikor ugyanevvel a tematikával zökkenő- mentesen át lehetett térni az egyszakos képzésre. A következő feladat a programok kidolgozása volt, ami közel két év munkáját Jelentette. л programok 1953 nyarán többszöri szakbizottsági tárgyalásokon alakultak ki. Itt is az történt, hogy az Clí az előadások programját kívánta, és amikor a program elkészült, azt kívánta, hogy az a diákok által megtanulandó anyag programja legyen, - de valahogy össze lehetett egyeztetni a dolgokat, közben, minthogy Jött a kétszakos tanterv, ez mint az előadások programja már nem fért bele a tananyagba. Ekkor ismét tematikai vázlatra kellett gondolni, amelyhez azután a programot hozzá lehet alakítani abból a szempontból, hogy mennyi legyen az okvetlenül megkövetelt anyag.
