Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-03-26 kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítés alapelveire vonatkozó rendelettervezet megtárgyalása - 2./ Az országos rektori-doktori értekezlet beszámolójának ismertetése - 3./ A honvédelmi oktatás kérdései
- 5 гг\ "milyen foglalkozások /kollégiumok, szemináriumok, gyakorlatok/ keretében ^kerüljön előadásra". A 6. pont második bekezdésében a "kisebb óraszámú tantárgyakat célszerű Összevonni" megfogalmazást "lehetőség szerint" szavakkal javasolja kiegészíteni, hogy merevvé ne váljék a szöveg. /Pöbb tanszék megemlítette, hogy kétszakosság mellett nem sok lehetőség van a kötelező érák csökkentésére, mert főkollégiumot nem lehet ajánlott tárggyá tenni, libben sok igazság ás bizonyos ellentmondás is^rejlik. Ami akollégiumok összevonását illeti, ez megint helyi megállapítás: a karon alig lehetséges, egyes tárgyakból /muze- ológia szakokon/ még inkább több kötelező szakkollégiumra volna szükség, amelyek tulajdonképpen a főkollégiumok szerepét játszanék. A szakkollégiumokat viszont ilyen esetekben a muzeológusok szeretnék a legkiválóbb külső előadókkal elláttatni, ami az adott körülmények között a legjobb, de egyúttal legolcsóbb megoldás is. A vizsgarendszer alapjairól szóló részhez az újkori magyar tanszék megjegyzik*: "pontos, bban elhatárolandó a kollokvium és szigorlat jellege. A kollokvium egy kisebb anyagrész részletekbe belem.enő, a téma v.agy' kószák ismeretét megkövetelő számonkérés; a szigorlat több félév, ill, nagyobb anyagrész átfogóbb elvi ismeretét követeli meg." Ezek a vizsgalapok valóban sokkal precízebben lennének körül Írandók, Elhangzott egy olyan vélemény is, hogy helytelen az olyan szí orlat, amely mi den évben szabályosan bekövetkezik, szigorlat két vagy kivételesen három évben fordulhasson elő, mert különben már ott tartunk, hogy nem is szigorlat, hanem csak vizsga és elmosódik a kettő között a jellegbeli különbség, fagy- Erzsébet felvetette, hogy a nagyobb vizsgák /szigorlat, államvizsga/ előtt megfelelő előkészületi idő biztosíttassák: szigorlat előtt 1 hónap. A dékán úgy érzi, hogy ez jó volna, de nem tudja elképzelni, honnan lehet ezt az időt megtakarítani. Sinkovics István felvetette, hogy olyan gya orlati tárgyakból, amelyekből nincs gyakorlati jegy,,a leckekönyv puszta aláírása mechanikussá válik. Ilyen esetben legalább annyit kellene beírni, hogy "résztvett/ ami ugyan nem sokkal több, de mindenesetre a foglalkozáson való részvétel számbavételét jelenti. Ami^azt illeti, hogy nincs egészen tisztázva a szemináriumi jegyek kiadásának problémája: nem jut mindenkire minden szemináriumban referátum vag>«korreferátum s ha az OH a jövőben is ragaszkodik ahhoz a nem helyes elvhez, hogy. 2o-25 főnyiek legyenek a szemináriumi csoportok, ez még élesebbé teszi az ellentmondást, formálissá teszi a szemináriumi mannát és csökkenteni fogja a színvonalat. Nem mindegyét, hogy referátum, korreferátum vagy általában szereplése/ következtében kell valakinek jegyet adni. Ez nem egynemű jegyadás, tehát nem igazságos,—a kérdés azonban még ni cs eldöntve. Az államvizsgára tett szépszámú megjegyzés közül a dékán is helyesli Sinkovics István javaslatát, megjegyezve, hogy az államvizsga kérdődében a tervezet hivatkozik arra a minisztertanácsi határozatra, amelynek alapján folynak jelenleg az államvizsgák és öinkovics hozzászólása evvel nem áll összhangban, de helyes, ha a kar olyan javaslátot tesz, amélyet kívánatosnak tart, különös tekintettel a vizsgrendszer reformjára, amit^a kar helyesel. Sinkovics megjegyzése igg szól: "Nem világos az államvizsga jellegének meghatагоzaза. Az államvizsgát nem lehet más vizsgákkal egy szintre állítani.Az államvizsgán a hallgatónak arról kell számot adnia, hogy van-e benne elengéndö készség és tudás az önálló munkám, látja-e munkájának helyét és értelmét a közösségben, meg tud-e felelni a reá váró feladatoknak, minderről nem úgy lehet meggyőződni, hogy több félév anyagát kikérdezzük, hanem módot kell adni, hogy a hallgató bemutas за készséget és rátermett-