Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-03-26 kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítés alapelveire vonatkozó rendelettervezet megtárgyalása - 2./ Az országos rektori-doktori értekezlet beszámolójának ismertetése - 3./ A honvédelmi oktatás kérdései
'll*- 4 ni és azt általában a progratomok valóban előírjak. 4 következő megfogalmazást javasolja:^"Árképzési cél elveszéséhez elsajátítandó Programm vagy ennek hiányában a tananyag vazlata", annál is inkább, mert a 2.pont megjegyzi, hogy' "a tananyag vázlata nem pótolja az egyes kollégiumok programrajait", amiből következik, hogy a programm viszont képes pótolni a tananyagvázlatot. -írásbeli megjegyzések kiemelték а 2-4. pontok hiányos megfogalmazását. A femn? J.pont különböző interpretációkra ad.alkalmat, ezt kissé taglalóbban kellene megfogalmazni. A 4. pont az °ra-és vizsgatervet tartíLmazó táblázatról szól, a táblázat első része tartalmazza a kötelező^kollégiumok és az esetleges kötelező speciális kollégiumok óraszámát, a második 6^ ?z Tiarlip- fpl flnrnl ia я • pnpniál i ч kr>1 1 4о-inmnkat. ягпрТчг<а1г Icn-zii! якяЬмЛг rész pedig felsorolja a*specialis kollégiumokat, amelyek közül szabadó választhat a hallgató. Itt a szemináriumokat is fel kellene tüntetni, mint egyenrangú foglalkozásokat. «Javasolja ennek a résznek következő. módosítását: az első rész tartalmazza a kötelező foglalkozásokat /a kötelező előadásokat,szemináriumokat,ill.gyakorlatokat/ és az esetleg kötelező speciális kollégiumokat, s a második részből se maradjanak ki a szemináriumok és a gyakorlati foglalkozások. A 6.pontban foglalt "az■ államvizsga követelményeit /tematikáját/!’ szavak helyett az újkori magyar ^tanszék észrevétele alapján a következő szöveget javasolja: t "az államvizsga tárgyait, általános követelményeit és tematikáját". .’öl szól, 1. pontja szeA III.rész, amely a tantervkészítés meneté rint meg kell határozni a képzés célját és a szak elvégzésével megszerezhető képesítést. Az újkori magyar tanszék kívánatosnak tartja itt .azt is feltüntetni, hogy ki^vagyycik a tanterv készítői. Az elméleti és gyakorlati tananyag vázlatából szóló 2. pont megfogalmazása, félreértésre adhat alkalmat. -diAhogy itt a tananyag, meghatározásáról, annak vázlatáról van sző és egyúttal a speciális kollégiumok is sze-epeinek, vigyázni kell, fogy az a látszat ne legyen, mintha az utóbbiak tananyagvázlatát előre meg lehetne határozni. Az óraszámok megállapításáról szóló részhez megjegyzi, hogy természet- tudományos vonalon alsó évfolyamokon^37, felső“évfolyamokon 36, humán szakokon pedig 3° ős 28 az óraszám. 4-tt meg kellene mondani, hogy órák alatt csak a kötelezőket kell érteni, vagy a nem kötelezőket is. Humán szakokon a 28-3° óraszám neujfogadliato el úgy, .hogy a fakultativ órák ne legyenek benne. Javasolja itt a "kötelező és fakultativ óraszám" kitételt. Megemlíti, ogy a muzeológus hallgatók cl£$0 cl ú ЦГ a J- b'.jiuixii о J. szakok kivétel nélkül túlzásoknak tartják a 28-3o rat. Sinkovics István felvetette,^hogy a tanterv adjon lehetőséget а III. évtől kezdve a specializálódásra s ettől kezdve csak speciális szemináriumok legyenek. Ugyancsak a középkori magyar tanszékről Bolla Ilona^javasolta, hogy egy szaktárgyból csak.egy szeminárium legyen. A dékán véleménye szerint az ilyen speciálisan a történeti karra vonatkozó részletezés nem fér bele a tervezetbe, mert hiss., en abban oly országos, általános elvi megfogalmazásról van sző, amelynek azután megtörténik a konkretizálása az egyes karokra. Uzek a részletezések majd szerepeljenek a kar által kidolgozandó t. ntervben, hiszen a tárgyalt tervezet nem azt jelenti, hogy mindent magában foglal, ami a tantervekre vonatkozik. A 6. pont arról szól, keretében kerüljön az hogy meg kell határozni, milyen kollégiumok anyag előadásra. Minthogy ezt nem volna helyes^ csak a kollégiumokra korlátozni, a következő szöveget-javasolja
