Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-03-26 kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítés alapelveire vonatkozó rendelettervezet megtárgyalása - 2./ Az országos rektori-doktori értekezlet beszámolójának ismertetése - 3./ A honvédelmi oktatás kérdései
folytonos növekedésével jelentkező, lassankint elviselhetetlenné váló túlterhelését csak úgy lehet kiküszöbölni, ha a tantervek revíziója során az összes szkokon minden egyes tárgyat alaposan 'felülvizsgálunk és a nélkülözhető részeket kihagyjuk. Az egyetem semilyen vonatkozásben sem törekedhetik teljességre, hanem azokat az elméleti és gyakorlati alapokat kell megtanítania, amelyek lehetővé teszik a diákoknak, hogy egyetemi tanulmányaik befejeztével önálló munkával váljanak szükebb területük specialistáivá. á tudományegyetemeken a tantervkészitő munka még csak ezután fog megindulni, l folyó tanévben csuk a jövő tanév t ntervi előkészítésének kell megtörténnie, elsősorban a két szakosítással és uz uj szakcsoportok bevezetésével adódó problémákkal kapcsolatban. A stabilis tanterveket a tudományegyetemek számára csak 1956-ra kell elkészíteni alapos megvitatás után. az értekezlet! anyag ezután hangsúlyozza a programok nagy fontosságát a tantervekkel kapcsolatban, majd megállapítja, hogy a stabilis tantervek jóváhagyása után hozzá kell kezdeni a szükséges uj progr amok elkészítéséhez, illetve a meglévők alapos megvitatásához és revíziójához tantervi szempontból. A rektori-dékáni értekezlet anyagának fentiekben történt ismertetése után a dékán a szab miévé rendelettervezethez tesz megjegyzéseket az egyes tanszékek ált ÜL beküldött vélemények alapján. Ióegáll pit- ja, hogy a tervezet bevezető része egyrészt pozitivon értékeli a régebbig tantervkészitő munkát, másrészt az ezzel kapcsolatos hiányosságokra hiv^a fel a figyelmet. A dékán szerint helyesebb lett volna a bevezető rész első felében pontosabban rámutatni, hogy az adott történelmi körülmények között milyen feltételek mellett folytak ezek a munkák. ,aai a tervezetnek azt a megállapitását illeti, hogy a tantervek nem készültek kellő tudományossággal, a dékán fontosnak tartaná ann.üc leszögezését, hogy a tantervkészítés, amely a korábbi anarchikus burzsoá viszonyokat váltotta fel, nem támaszkodhatott oly. n tapasztalatokra, amelyek segítségével tökéletes munkát lehetett volna végezni. A pozitív és negativ megállapításokat tehát alaposabban meg kellene indokolni. Inkább olyan hiányosságokról lehet beszélni, .milyenek elkerülhetetlenek minden kezdeményező munkánál. A következő a-d pontok hol többes első, hogy többes harmadik személyben vannak fogalmazva; tisztázni kellene, hogy ez véletlen vagy szándékos. Helyesnek tartaná a b/ pont megállapitasába is felvenni a "gyakran" vagy "sokszor" szót, mint a a/ pontban van, mert a túlságos általánosítást esetleg zokon vehetik^azok, akik nem követték el ezeket a bikákat. А с/ pontban a "próbáltuk ^átl idalni" különféle értelmezésre ad alkalmat. A d/ pontban is tisztázni kellene, hogy a "tulmereven értelmeztük” kire vonatkozik. Javasolja, hogy az Ok. a végleges rendeletben teremtsen ezekben harmóniát. Ail. "A tantervkészítés alapelvei" e, részhez megjegyzi a dékán, hogy a rendelettervezet két nagy^ fázist állapit meg a tantervkészítés folyamatában: a tananyag kiválasztását és elrendezését, utána pedig néhány alkalmazandó elvet szögez le: az eszmeiség, a tudományosság^ és a rendszeresség elvét. Az írásbeli hozzászólások alapján a dékán ezt kiegészítené a fokozatosság elvével. A pedagógiai elvet talán felesleges is lenne megemlíteni, s igy lehetne fogalmazni: "az alábbi elveknek kell érv.myesülniök." A tanterv szerkezetéről szólva a tervezet említi a képzési céllal kapcsolatban az elsajátítandó tananyag vázlatát. Az újkori magyar tanszék vélenenye szerint ezt felesleges, mert a tananyagot a programi ban kell kifejteni. Valóban az elsajátítandó tananyagból kell kiindul
