Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-03-26 kari tanácsülés - 1./ A tantervkészítés alapelveire vonatkozó rendelettervezet megtárgyalása - 2./ Az országos rektori-doktori értekezlet beszámolójának ismertetése - 3./ A honvédelmi oktatás kérdései

za.%

I.l'ó-th Zoltán dékán megnyitna a kari tanácsülést és felkéri az oktatókat, hogy az április 4 előtti héten különös gondot fordítsanak az oktatói és tanulmányi fegyelemre, majd hejelenti, hogy március 31-én délután 5 órakor az MSzT, a szakszervezet és a kari vezetés közös rendezvényeként Pach Zsigmond Pál fog beszámolni szovjetunióbeli tapasztalatairól. Pelkéri az összes oktatokat, hogy legkésőbb március Зо-ig személyesen mutassák be személyazonossági igazolványukat a dékáni hivatalban. Javasolja, hogy az előzetesen közölt napirendi pontok előtt a tanácsülés 1. napirendi pontként vitassa meg a tantervkészités alapelveire vonatkozid rendelettervezetet. A kari tanácsülés ehhez hozzájárul.

1./ napirendi pont:

I.Tóth Zoltán dékán előadja, hogy a rendelettervezethez mellékelt és az Obi részéről kovács Ferenc megbízott osztáljrvezető által kiadott 855-1/2-1955*3z.rendelet, amely előírja a szóbanlévő rendelettervezet megvitatását, annak célját igyy foglalja össze: “Egyrészt a rendelet.összefoglalja a tantervkészítéssel kapcsolatban érvényes különféle szabályokat és szokásokat, másrészt a tantervre vonatkozólag konkretizál néhány uj elvet, amelyek a módszertani alapelvek megvalósításával függnek össze." Hangsúlyozza a rendelet azt Í3, hogy figyelemmel kell lennünk arra az elvre, amely szerint a tananyag bizonyos részeinek megtanulása kötelező előadások hallgatása nélkül is lehetséges, végül pedig arra hivja fel a figyelmet, hogy addig is, miig a tervezethői a megvitatás után végleges rendelet lesz, az időközben folyó munkálatoknál tekintetbe lehet már venni a benne foglalt elveket is. A tanszékek részéről evvel kapcsolatban közöltekre a dékán megjegyzi, hogy ez nem kötelező elóirást jelent, hanem csak azt, hogy amennyiben egyes korok helyesnek látják, már rendeletté válás előtt is figyelembe vehetik az ujabh gondolatokat.

Itt ismerteti a dékán a rektori-dékáni értekezlet anyagának a tantervre von .tkozó részét is, amely hangsúlyozza a statibiEs tantervek kialakításának fontosságát és ezzel kapcsolatban hivatkozik a III.kongresszus errevonatkozó megállapításaira. Szükséges, hogy a tantervkészítésnél a képzés céljából és a cél eléréséhez szipiséges teljes anyag meghatározásából s ne az egyes tanszékek óraszámigényéből induljunk ki. Az uj t .ntervben nagy gondot kell fordít ni^ a kötelező órákkal való túlterhelés kiküszöbölésére, ezért lehetővé kell tenni, hogy a kötelező tananyag egyes részei ne kerüljenek előadásra s igy több idő maradjon az önálló tanulásra» Ez elsősorban a műszaki egyetemeknek szól. Egyes karokon ugyanis szinte^általános oá vált ;.z a helytelen ki vans áj, hogy túllépjék x heti 36 órát - főképpen TIK és műszaki egyetemi vonalon - s egyes szakokon elérték a 4o-41 órát is. Sokkal helyesebb volna arra törekedni,, hogy az egyetemeken, főleg a felső évfolyamokon, a kötelező óraszám Зб-nál kevesebb legyen, л túlterhelés nem vezet jóra és különbén is a valöban elsajátitott tudás nem nő az óraszámmal arányosan. Egyetemi-halIgátók orvosi vizsgálata szerint egyrészük - különösen a műszaki egyetemen — aggodalmat keltő mértékben ki van merülve, főleg a vizsgaidőszakban. A rektori—dékáni értekezlet anyaga hangsúlyozza, hogy a tudomány és technika folyton fejlődik, de ezzel kapcsolatba a tanárok többnyire elmulasztják a tananyagból kiküszöbölni a keyésbbé aktuális részeket. A diákságnak a tananyag- 2 -