Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-02-19 kari tanácsülés - 1./ A félévi vizsgák értékelése és a második félév feladatai

- 9 У) 1

A régészhallgatóknál igenNagy érdeklődést tapasztalt a történeti stádiumok iránt. Hogy feleleteik nem voltak mindig megfelelők, azt annak tulajdonitja, hogy nagyon sok. vizsgájuk torlódott össze.

Incze kiklós tanszékvezető docens hagy elismeréssel nyilatkozik'a dékáni referátumról s egyetért vele. Szintén megemlíti, hogy az elemzéseknél nem szeb ad a statisztika rabjaivá válni, mert ebben az es tben esetleg- jólismert kérdéseket is csak bonyolult elemzésekkel lehet megközelíteni. Minden tanszék jól tudja, hol vannak a problémák, de persze valamiféle ellenőrzés is kell. A kar vezetői és а -ЙВ tagjai kell hogy meg tudják mondani^hol van liberalizmus, állítólag v r_liberalizmus pl. a latin oktatásnál, de ha ezt a kérdést közelebbről megnézzük, mindenki tiltakozik a .liberalizmus ellen.

A népi demokráciák története nagyon fontos xxixfc tárgy, a hallgatók azonban mégis önkényesen fontossági különbséget tesznek egyes tárgyak között, pl. sokkal fontosabbnak tartják a magyar vgcgy egyetemes történetet, mint a népi demokráciák történetét, pedig erre semmi okuk sincs, hr e figyelniük kell a többi tárgy oktatóinak is, és párt- vagy BISz- vonalon kell ezt a Kérdést megfogni, heg kell nézni, hol; kell határozott nevelőmunka és hol к ell keményen megmondani a dolgokat. A hallgatók "köztudatát" irányitani kell.Hem szabad ügyet csinálni abból, hogy valaki latinból megbukott, keményen meg kell mondani,hogy latinból éppúgy meg,lehet bukni, mint másból és a népi demokráciák története éppen olyan fontos, mint pl. az egyetemes történet.

Nem arról van szó, hogy a vizsgáztató elhatározza, hogy liberális lesz vagy nem, hanem az életben konkrété a vizsgakövetelmény merül4 fel, pl. az, hogy hogyan követelik meg a vizsgán a kötelező irodalmat s ez azután rögtön tükröződik a vizsgaeredmények átlagában.

Ha pedig a vizsgakövetelmények állandóan változnak, nem lehet reálisan hozzámérni a legutóbbi félév eredményét az előző félévéhez.

Szintén az a benyomása, hogy a Szovj tuniő története vizsgáin valóban valahogyan. enyhébben osztályoztak, alacsony a követelmény s a hallgatók ennek a tárgynak nem tulajdonítanak olyan jelentőséget, mint'"kellene, ennek ellenére magasak a vizsgaeredmények. Különösen a levelezőknél olyan esetek fordultak elő, , hogy olyanok kaptak ebből a tárgyból jót, akiki általában .sokkal többet tudnak, mint azok, akik jelest kaptak,Nyilvánvaló igazságtalanság volt, hogy akik egyetemes történetből a legjobbak voltak, azok a Szovjetunió történetéből jót kaptak, viszont a rosszabbak jelest, ügyes jó hallgatók azt mondják, hogy rendesen tudtak felelni és akkor mindenfele jelentéktelen kerülést. te,ttek fel nekik. Ilyen esetben nyilván tapasztalatlan vizsgáztatóról van sző, akit a tanszék nem oktatott ki. Vannak ezen a tanszéken olyan vizsgáztatok, akik még az- indexbe sem tudják szabályszerűen beirni a vizsgát, „^tanszék vizsgáztatóit tehat megfelelő instrukciókkal kellene ellátni. Az egyik levelező hallgató:*: kijelentette, hogy elmegy Litusin professzorhoz és elmondja, hogy mikét tapasztalt.

A latin oktatás tekintetében egyetért Szilágyi professzorral: örarol- orára olyan penzumot kell feladni, hogy a végén szükségszerűen^megfelelő tudás mutatkozzék, A latin oktatást természetesen mai elemi formájában meg kellene szüntetni az egyetemen.

Véleménye szerint valami intézményes módot kellene tal_lni arra, hogy el lehessen tanácsolni azt a néhány hallgatót, aki nem idévait, de nem nagyon bizik abban, hogy ez sikerül, mert tavaly is 3-4 ilyen