Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-02-19 kari tanácsülés - 1./ A félévi vizsgák értékelése és a második félév feladatai

31*- 6 lati munka: aki pl.isii latinból az óráról-órára kiadott penzumot megtanulja, annak kénytélen az oktató jó jegyet adni, hiszen a kívánalomnak megfelelt. Kérdés tehát,hogy aszerint kell-e osztályozni, ahogyan a hallgatók évközben felelnek, vagy pedig aszerint, hogy általában menynyit tudnak latinul. -Az utóbbi esetben mindegyiknek hármast vagy kettest kellene acini, olyanoknak is, akik különben szorgalmasan dolgoznak, pedagógiai szemp. ntból nem indokolt, hogy a hallgatók jó feleletekre ne kapjanak jó jegyet, mert kedvüket vesztik. A latin oktatóknak tehát nehéz a helyzetük^ mert meg akarják szerettetni a latin nyelvet, a hallgatók pedig általában még mindig azt tartják, hogy állatin nem is1olyan fontos svamig be nem vezetik a magas klasszisu szeminárimi munkát, addig nem fogják érezni, hogy szükségük van latinra.

fcedererу mma professzor elmohdjA, hogy a latin oktatásban rendkívül bonyolult problémák vannak most, amikor volt magyar-, földrajz- és pédagógia^szakosok történetre szakosodva latin oktatásban is részesülnek. Véleménye^szerint a latin oktatás központi intézése és egységessé tétele döntő fontosságú. A segédtudományi tanszék Szilágyi professzor vezetésével igyekszik is a Szilágyi által kidolgozott latin programún alapján egységes tanmenetet kiépíteni. A latin oktatást a karnak kellene kézbentartania és történettudományi vonalra állítania, de sajnos itt megint beleütközünk abba, hogy a kar volt magyar szakosait a latin filológiai tanszék oktatja és nagy meglepetésre, a pedagógia szakosokat i is ők kívánták átvenni, pedig a latin oktatása a karon döntően mint a történettudomány segédtudománya fontos. A kidolgozott latin programmot azonban a latin filológiai tanszék előadói nem tartják be, s rendkívül előkelő fölénnyel és igen hagy liberalizmussalkezelik az egész latin oktatást. A tőlük a történeti keni oktatókhoz átkerültek, túlnyomórészt csaknem semmit sem tudnak latinul, s az itteni "óriási követelményekre" panaszkodnak. Nagy Erzsébet tanársegéd egy hallgatót megbuktatott latinból és ebből nagy botrány támadt, mert a hallgatók között az a köztudat, hogy latinból nem lehet megbukni, pedig igenis meg kell buktatni azt, aki nem árul el kellő felkészültséget s azon az alapon kell osztályozni, iogy végeredményben mennyit tud a hallgató. Ameddig két év alatt latinból el lehet jutni, azt meg kell kivárni és szigorúan, nem liberálisan kell osztályozni. A latint komoly tárgynak kell venni, s а II.évben szemináriumokon kisebb forrásokat szótár segítségével le kell tudni fordítani. Elmondja, hogy már két nap előtt megbeszélte^tanszékén, hogy össze fogják hívni az összes latin oktatókat*, és Szilágyi professzor vezetésével meg fogják állapítani a szomszédkari oktatókkal együtt az egységes követelményeket.

Helyesli azt, amit a dékán a szakérettségisekről mondott. Rámutat, hogy а II.évfolyamon a jó kiválogatás következtében úgyszólván semmi különbség sincs a szakérettségisek és a többiek között, mert a szakérettségisek kiválóak. Ha a vizsgastatisztika végleges lesz, a'II,éven .valószínűleg jobb lesz a szakérettségisek eredménye, mint a többieké. А I. évfolyamon, ahol nem ugyanilyen jó a szakérettségisek kiválogatása, meg kellene vizsgálni, hogy már a I.év végen kiket kell közülük eltanácsolni, mert az ilyeneket teljesen felesleges elvonni a termelőmunkától, minthogy belőlük nem lesz jó tanár, hanem csak meghasonlott ember.

Borzsák István professzor véleménye szerint az egyetemen^meg kellene szüntetni a latin oktatást, úgy, hogy olyan középiskolából kikerülő embereket kellene felvenni, akik már kellő latintudással rendelkeznek. Nem. kellene tanítóképzőt végzetteket felvenni. Ami a szakérettségiseket illeti, fejlődésühk során túljutottunk azon az állapoton, hogy az illetők nem juthattak volna megfelelő középiskolai képzéshez, Éppen ^ ezért felteszi a kérdést, mi teszi indokolttá^ 1955-ben a^szakérettségiseknek egészen komoly százalékarányban az egyetemre való terelését?