Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-02-19 kari tanácsülés - 1./ A félévi vizsgák értékelése és a második félév feladatai

s ez tükröződik osztályzásukban is. itt a tanszékek komoly feladata egyrészt az ebben a tekintetben szükséges tájékoztatásrimgg- aáása, másrészt főleg a vizsgakövetelmények pontosabb preciziro- zása.

A Szovjetunió története osztályzásában szintén olyan magas átlagok vannak, amelyek a többi tárgy eredményeivel összehasonlítva nem látszanak teljesen indokoltaknak. Még nem teljesen pontos számadatok szerint ebből a tárgyból a Ili.évfolyamon 4.14, a

IV.évfolyamon^pedig 4.33 as átlageredmény, ami messze felülmúlja e,rtörténeti tárgyak átlagát. Pl. a III,éves magyar történeti vizsgák /Hanák/ átlageredménye 3*35» ami a dékán érzése szerint nem vérengző szigort, hanem az Igazi egyetemi mérték megközelítését jelenti, Ezt a színvonalat a kar általánosságban még nem érte el.

Az európai népi demokratikus országok történeténél az átlag 3*75* Itt általános vélemény szerint meglehetősen komoly követelményeket támasztottak áthallgatok iránt. A dékán ezeket a követelményeket nem látja túlságosan komolyaknak. Az átlag nem valamilyen nagy szigor következménye. A dékán igyekezett azt a mértéket megtartani, hogy ''vérengzésbe” se menjen át és liberalizmusnak se adjon teret. Volt csoport ££ 5*31 és volt csoport 2.66 eredménnyel is, a teljesítmény tehát nem egyenletes.

kfrégész hallgatók vizsgaátlaga^általában igen magas, amit általánosságban indokol a kis létszámoknak az oktatókkal való- legszorosabb együttműködése. Ezzel azembenáll azonban, hogy az általános tárgyakból, pl. magyar történelemből is már sokkal gyengébb eredményt érnek el ezek a hallgatók, olyant, ami körülbelül meg_ felel az általános tört neti teljesítménynek, ügy^látszik, hogy ők nem kedvelik annyira a történelmet, pedig ha főtárgyukból képesek a magas teljesítményre, képesek a többiből is. Erre a régészeti tanszékeknek nagyobb gondot kell fordítaniok. Egészen halvány liberalizmust azonban esetleg itt is lehet találni, de nem a régészeti tárgyaknál, hanem pl. a latinnál, hiszen - mint Ladányi'"’ elvtárs mondotta - az. egyik hallgató /Makó/ 5-őst kapott latinból, pedig egyébként a tanszék eltanácsolásra méltónak Ítélte, itt tehát valami ellentmondás rejtőzik.

A történész^főkollégiumoknál az osztályozás reális volt, de azért itt is figyázni kell. hogy ne legyenek később bajok.

\

A marxizmus-leninizmus terén lényegében ugyanazt a képet nyerjük, Ölint a többi tárgynál, 'itt is megvan a különbség az első két és az utolsó két évfolyam eredményei között: I. 429, II. 4.24, III, 4.07, IV, 3*92. Kétségtelen, hogy a pol.gazd. bevezetése a I.évfolyamon nemcsak sikeres vállalkozás volt,^hauem a tanszék munkájáéig lényegesenvmegjavult. Felteszi a dékán a kérdést; tényleg reális-e a kari átlagot meghaladó 4.29 és 4.24 eredmény? A-IV, évfolyam alacsonyabb átlaga reálisnak látszik, hiszen a filozófiai oktatás terén vannak a legnagyobb nehézségek. A marxizmus- leninizmus 4.15 átlaga nagyjából megfelel a kari átlagnak.

A szakérettségis hallgatók többszörös hátránnyal dolgoznak a karon. mgyreszt előképzettségük nem azonos a többi hallgatóéval, másrészt a korábbi években kiválasztásuk nem .helyes szempontok szerint, vagy helyes szempontok nem helyes alkalmazásával törtönt, igy természetes, hogy vizsgaeredményeik a többieknél alacsonyabbak. Az összlétszám eredménye és a szakérettségisek eredménye évfolyamonként egymás mellé állítva: I. 4.21 és 3*71» II. 4,16 és