Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-01-14 kari tanácsülés - Napirend előtt: Fülep Lajos professzor megjutalmazása 40. szolgálati évének betöltése alkalmábó - 1./ Az állami ideológiai oktatás kérdései - 2./ A módszertani alapelvek végrehajtása karunkon - 3./ A felszabadulás megünneplése karunkon
- 6 - 2o eredményes nevelőmunkával igyekezett a kétszakosság okozta pánikhangulatot megszüntetni és a szakérettségiseket megnyugtatni. Ebbe a munkába a többi tanszék is bekapcsolódott. Megemlíti, hogy a módszertani alapelvek tantervileg előírható копГегетюiákról beszélnek, az ezekhez szükséges időt azonban a tárgy tanítására a tantervben előirt óraszámban kell biztosítani. Ami a módszertani alapelvek alkalmazásában az átmenet és fokozatosság érvényesitését illeti, az elsőévesekkel való foglalkozásban eddig is igyekeztek a középiskolából az egyetemre való átmenet nehézségeit megszüntetni. A módszertani alapelvek helyesen emelik ki,, hogy nem íehet most egyszerre a követelményeket fokozni a tanszékek oktatójsnevelőmunkajának egyidejű javitása nélkül. A művészettörténeti tanszék joggal hivja fel a figyelmet arra,hogy a színvonal emelésében nem szabad késlekedni. Megjegyzi, hogy a tanszékek jelentéseiből kibontakozó kép nem ad teljes áttekintést a karon^folyó munkáról, mert hiányzik több olyan tanszék /ML-tanszék, Pedagógiai tanszék/ beszámolója, amelyek hallgatóinkkal folyamatosan és viszonylag nagy óraszámban foglalkoznak, de nem Eiarunkhoz tartoznak, ezeknek a tárgyaknak azonban döntő szerepük van hallgatóink nevelésében. Pontos volna hallani a kétszakosokkal foglalkozó nyelvi és irodalmi tanszékek véleményét is, hogy egységes pedagógiai gyakorlat alakulhasson ki. Végezetül utal arra, hogy a módszertani alapelvek hogyan jelölik* ki az egyetemek helyét a népünk és az ország előtt álló munkában. I.Tóth Zoltán dékán megköszöni a referátumot, majd rövid szünet után A jegyzőkönyv eddig terjedő részét vezette
