Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-11-27 kibővített kari tanácsülés - 1./ Hallgatók és volt hallgatók pályadíjainak, valamint az oktatók prémiumának átadása - 2./ Oktatási és nevelési kérdések a karon

I

zu

17

terv készítése során hosszasan megtárgyaltuk est a kérdést. Erről tehát mint valamilyen későbbi lehetőségről lehet beszélni, de egyelőre ne tekintsük ezt reális felvetésnek, majd elérkezik az ideje annak,‘ amikor e^ész oktatásügyünknek egy újabb átszervezésével vagy továbbfejlesztésével az ötödik évhez is eljuthatunk, most azonban ennek nincs realitása.

Annál fontosabb azonban a gyakorlások, a hospit ii hek jó megszervezése és biztosítása. Sajnos meglehetősen na^y a bizonytalanság а harmadévesek hospitálásával kapcsolatban. Kevésnek is. tartom az egy hetet és a .gyakorlásuk meg is oszlik két hónap közt, úgyhogy ezzel nem lehetünk megelégedve, de már ez is eredmény, hogy azok a hallgatók, akiknek tekintélyes része általános iskolába kerül tanárnak, belekóstol az általános iskolai hospitálásba is. Ezen a téren is sok tennivalónk van a következő szakaszban.

Azt vártam, hogy lesznek hozzászólások a referátum nyomán az esti és a levelező tagozatos problémákhoz is, bár a nevelés kérdése itt nem áll úgy előtérben, mint a nappali hallgatóknál, de azok sem vonhatók ki ebből a kategóriából. Nem esett szó arról, hogy mi legyen az ő úgynevezett szakvizsgái dolgozatukkal, mert tulajdonképpen ilyen nincs, az egyenjogusitás pedig megkivánná, de ugyanolyan feltételek mellett, mint a nappaliaknál ez bajosan lehetséges, ennélfogva valamilyen megoldást kell találni, meg kell találni azt a mértéket, amely azért üsse meg valamennyire a tudományosság mértékét, de azért nem lehet azonos a nappalival sem, mert hiszen az esti maradék órák mégsem azonosak az egész nappali és még a hozzá j áró esti órákkal. Akármennyire divatos ezeket a tényezőket összevonni, ez méjis különböző dolog. Nagyon jó lett volna, ha az elvtársák ehhez a kérdéshez is hozzászólnak, mert rövidesen dűlőre kell jutnunk ezen a téren és csak a tapasztalt oktaá- tók és maguknak a hallgatóknak véleményét is meghallgatva tudunk majd helyes javaslatot kialakítani, mert hiszen est ne várjuk a minisztériumtól, ezt nekünk kell tisztába hozni, azután jav.slat'formájában eljuttatni a minisztériumhoz, mint okikx a gyakorlati életben ezzel foglalkozunk.

I /"