Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-11-27 kibővített kari tanácsülés - 1./ Hallgatók és volt hallgatók pályadíjainak, valamint az oktatók prémiumának átadása - 2./ Oktatási és nevelési kérdések a karon
; ; ' « . , ■>; . m 8. DISz-szel szemben, mit kell csinálniok a DISz keretében, ez egyáltalán nem jött ki. A központi kiküldött szavait idézhetném, amikor megállapította, hogy itt nagyon szép munka folyt a tanszékeken szakmailag, a nevelés terén, de az a nagy hiba volt, hogy ezt nem a DISz csinálta. Szerintem a tanszékek munkáját csak támogathatja a DISz, mondjuk,a fegyelmezési kérdésekben, de nem a^DISz munkája a tanszék munkája. Ha a DISz azt hiszi, hogy a tanszék munkája az ő munkája, akkor letért arról az útról, amelyen járnia kell. A DISz nyújthat nekünk segítséget a fegyelmezésben, elsősorban az önmaga fegyelmezésében és nem ami fegyelmezésünkben /Derültség./, de a tanszéki ügyekbe semmi körülmények között sem szólhat bele. Meg is mondottam, hogy itt tulajdonképpen a DISz csoportot Oroszlán Zoltán, Zádor Anna és Banner János vezette, ez nem DISz, amit igy vezetnek,/Derültség./ mert ez sült ki ezen az ülésen is. Azt hiszem, Lederer elvtársnő ugyanezt tapasztalta a másik helyen. Ismerem az ifjúságnak azt a részét, amely a kezemben van, sőt ennél valamivel többet és nagyon óva intek mindenkit attól, hogy az ifjúság döntő szerephez jusson. v H an á к Péter: Nézetem szerint több félreértés forog fenn. Kifejezésre jutott, hogy a DISz-nek adjunk szerepet az ifjúság fegyelmezésében. Ez a legsúlyosabb hiba, amit a DISz-szel szemben elkövethetünk, hogy rendőrhatóságot csinálunk belőle, hogy a DISz feladata legyen ellenőrizni, ki van az órán. így a DISz továbbra is halott szerv marad, sőt gyűlöletes szervvé fog válni a karon. Persze a DISz-nek vannak fegyelmező funkciói is, de ha a DISz-nek más funkciói nincsenek, akkor a DISz-ből nem lesz semmi. Félreértés van ott, hogy a DISz helyi szervezete a tanszéki munkát akarja végezni. A muzeológus és a régész hallgatók a tanszéken kivül és a DISz-en kivül művelődési és szórakozási szervezeti formákat hoztak létre, tehát nem a DISz szervezetében végezték mozgalmi munkájukat, hanem maguk csinálták. Ezt kifogásolja és nézetem szerint nem is teljesen alap nélkül a DISz, Hogy a tanszékek megint kitűnő munkát végeztek, de ezt nem a DISz végezte, ezt józan ember igy fel sem vetheti, ha felvetette a DISz kiküldött, akkor ostobaságot mondott. Azt kifogásolhatta, hogy a hallgatók társas életének egyes megnyilvánulásai nem a DISz keretében folynak, hanem függetlenítették magukat és saját köröket csináltak. A muzeológus hallgatóknak ez az önálló kezdeményezése nagyon komoly kritika a DISz felé, mert a DISz úgy látszik nem nyújtotta azt,' amit kell, úgyhogy ezt mint alapos alulról jövő kritikát kell értékelni. Ezt a formát” azonban nem szabad szentesíteni, hanem a DISz-nek meg kell mutatnia, hogyan kell dolgozni. A DISz ne csak fegyelmezzen, hanem elégítse ki a hallgatóság művelődési, szórakozási igényeit. Nem gondolom, azt hiszem, Barek elvtárs sem gondolja, hogy a tanszékek ügyeibe a legkisebb beleszólási jogot megadjuk a hallgatók számára, <JLe javasolnánk, hogy hallgassuk meg jobbul a DISz és a hallgatóság véleményét az őket érintő kérdésekben, mint eddig tettük, fogadjuk el észszerű és helyes jav.aslatcd.kat. Ha ugyanis a DISz számára a minimális kezdeményezési jogot sem adjuk meg, hanem csupán a fegyelmezésre szorítjuk, akkor az ifjúság nem tudja, hogy mit csináljon a DISz-ben. Ha azt látják, hogy helyes kezdeményezéseiket a tanári kar elfogadja, akkor több tartalommal telítődik meg a DlSz, akkor többet tudnak ott csinálni. A helyes javaslatok megvalósításáért közösen kellene harcolnunk a DISz-szel együtt a minisztérium felé is. Azt hiszem, nagyon komoly problémája karunknak a DISz sorsa, eszél érdemes alaposan foglalkozni és nem az a megoldás, hogy a mostani vágányokon haladva mellék, sőt harmadrangú szerepet adjunk a DISz-nek.
