Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-11-27 kibővített kari tanácsülés - 1./ Hallgatók és volt hallgatók pályadíjainak, valamint az oktatók prémiumának átadása - 2./ Oktatási és nevelési kérdések a karon

Ez a pár kérdés, amit. kiemeltem a tanszékek munkát érvéből, arra világit rá, hogy az egyetem munkája nem állhat meg az ismeret- anyag közlésénél, tudományos módszerek ismertetésénél, hanem mindezektől elválaszthatatlanul egyetemi szinten nevelnie kell hallgatóit, kihasználva a sokféle kinalkozó lehetőséget. Ilyen módon melyebb lesz az egyetem munkája, jobban каре olódik népünk felemelkedésé-^ nek feladataihoz és hathatósabban veszi ki részét az országépitő munkából,

1,Tóth Zoltán dékán megköszöni az igen sok elvi és gyakorlati kérdést felölelő referátumot, májd

Bprzáák István processzor felveti,^hogy a referátumban foglaltak közkihccsé tétele érdekében a referátumot vagy sokszorosítani kellene, vagy meg kellene jelentetni a Felsőoktatási szemlében.

I,Tóth Zoltán dékán bejelenti, hogy a sokszorősitásnak térmé- szétesen nincsen akadálya, de a kari vezetés kapcsolatba fog lépni a Felsőoktatási Szemle szerkesztőségével is a leközlés érdekében.

Oláh József vezető lektor kijelenti, hogy az idegen nyelvű lektorátus' szinten ígyéliszilő Fivenni részét a nevelés ‘kérdéseivel való foglalkozásból, de nehéz helyzetben van, mert a kar összes hllgatóival foglalkozva nem tud részletesebb egyénenkénti foglalkozást megválósitani. kegemliti, hogy a lektorátus a nyelvoktatás keretében a nyelv megtanítása mellett^elsősorban az értelmi nevelés fejlesztését, a logikus gondolkozást és a magyaroj, szabatos kifejezést tűzte ki célul.

^Rámutat ,ar .-a, ogy a szakérettségisek kérdése most már megszűnőben levő problema, mert az utolsó szakérettségis* haligátok jövőre kerülnek az egyetemre. A mostani 14 elsőéves szakérettségis közül lo-ll egészen erősnek, jónak látszik, a szakérettek átlaga az eddiginél jobb. Orosz nyelvből azonban III-IV,évre általában - m- gfelelő előképzettségűk hiányában - nem lehet a szakérettségisekkel elérni a l^itüzötг célt, számukra az orosz nyelv mint egy külön nehéz tantárgy szerepel/ nem pedig mint olyan valami, aminek hasznát is veszik tanúim anyainkban. A nyugati nyelvekre sok hallgató jelentkezett és megvan bennük az érdeklődés és az igyekezet.

Elmondja, hogy a kénesi-úti diákszállóban járva eredetileg magyarszakos, két szakosított II. éveseknél <э1уап problémákat hallott, amelyeket az,ifjúság nagyobb önállósággal és szervezettséggel a félév folyamán már megoldhatott volna. Pl,, a félév eleje üta panaszkodtak azért, hogy hetente J-4 olyan napjuk van, amikor délben 2-3 üres órájuk van s igy sok idejük elvesz, de evvel a kérdéssel az évfolyam szervezetten nem fordult a Tanulmányi Osztályhoz. i-.egemliti, hogy a Szabó Dénes-féle magyar nyelvészeti jegyzet még ma sincs a hallgatók kezében. A hallgatók elmondják, hogy a félévvégi 6 vizsga a poétikával tulajdonképpen 7* sőt 8, minthogy honvédelmi ismeretekből ugyan nincs vizsga, de az utolsó órák egyikén egy háromórás vizsgadolgozatot imák majd,^amire azt mondjak a diákok, hogy akkor inkább szóbeli legyen ebből a tárgyból is. Fontos, hogy az oktatók közelebb kerüljenek a hallgatókhoz. A hallgatókat több önállóságra, kezdeményezésre kell nevelni, hogymegfelelő formában terjesszék elé kívánságaikat és ne^-csak egymás között panaszkodjanak, gl. panaszkodtak, hogy nem tudnak sportversenyt rendezni, mert a haladás pályái mindig foglaltak, de nem gondoltak arra, hogy §c közelben levő TF-palya után érdeklődjenek.