Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-11-27 kibővített kari tanácsülés - 1./ Hallgatók és volt hallgatók pályadíjainak, valamint az oktatók prémiumának átadása - 2./ Oktatási és nevelési kérdések a karon

ас г- 1о ­Ifádor György docens megemlíti, hogy a prémiumot kapott hall- gaték kozott nagy szambán vannak régészek, ami valószínűleg a ré­gészeti oktatás jó módszerének gyümölcse. Helyes lenne, ha a régész professzorok okulás céljából elmondanák tapasztalataikat és módsze­reiket. Véleménye szerint helyes volna foglalkozni azokkal a tradí­ciókkal, amelyek minden bizonnyal egyetemünkön is megvannak a ha­ladé jellegű nevelési és oktatási módszerek terén, Írre a. kérdésre az ifjúság számára kiirt pályázatokkal kellene felhívni a' figyel­met. Barek István tanársegéd rámutat ar a,-hogy az ifjúság "kisko- rusitasa" oda" vezetett,/:ogy az elmúlt évben a hallgatóknak sok . ér­di ésben vagy nem volt önálló véleményük, vagy amennyiben ez az ui kormányprogramm éta kezdett kialakulni, sokszor nem helyes formá­ban alakult ki. Hímek egyik oka, hogy az oktatok nem vették eléggé figyelembe az ifjúság véleményét. Az^ifjúság, sok érdemi javaslatot tudna tenni az egyetemi oktatás munkájának megjavítására. FI. a testvérkáron megtartott értekezleten rengeteg kitűnő javaslat hang­zott el a hallgatók részéről, amelyeknek túlnyomó többségével a kari vezetés is egyetértett és- mint ilyent továbbította azokat a megfelelő szervek felé. Széleskörűen kell tehát mindig megkérdezni az ifjúság véleményét, igy az előadások módszereinek és a kétszakos- ságnak kérdésében is. Tovább kell vinni azt a jé kezdeményezést, amit a két kar tanszékvezetői értekezlete jelentett.^- Hagyon helyes li, hogy a kötelező óraszám kisebb legyen és a szaktárgyi °rák elő­térbe kerüljenek. A vonatkozó megbeszélés eredményeit es a javasla­tokat tovább kell^vinni tanszéki^értekezletekre is és ezeknek a kér­déseknek megvitatásába a hallgatókat is be kell vonni. Meg kellene hívni a tanszéki értekezletekre az illető évfolyam DlSz-titkárát is. A disz fokozottabb aktivitására lenne szükség a h&llgatók^kiskoru- sitásának megszüntetésére. Szükséges lenne, hogy az ifjúság idejé­ben értesüljön arról, ha a kari vezetés a hallgatók álláspontját képviselve eredményeket ér el, mert olyan pesszimista hangulat kezd uralkodni, hogy a hISz-nek semmi szerepe sincs, semmit sem tud elin­tézni. Holló főhadnagy /Katonai Tanszék/ elmondja hogy először az volt a felső utasítás, hogy honvédelmi ismeretekből a félév végén kollok­viumokat kell tartani, de^azután mégis úgy döntöttek, hogy ezek he­lyett ellenőrző foglalkozásokat kell beállítani, mégpedig a tárgyan- kinti megoszlás szükségessé tette, hogy három ©ra keretében kerül­jön ellenőrző^foglalkozás formájában elbírálásra a hallgatók tudása, mégpedig osztályozott beszámoló jelleggel s az átlageredmény beké­rni! az indexbe. Megállapítja, hogy tanszéke nagyorbaehéz helyzetben volt és a hallgatók között - első sorban a Törte,.éti Mar on-elterjedt az a felfogás, hogy a honvédelmi ismeretek oktatása szükséges rossz, Ez a felelősségérzet hiányára mutat,_és arra, hogy a hallgatók egy része pacifista, sok esetben pedig mások meg túlbecsülik a nyugati hatalmai: fegyvereit. - Tanszéke foglalkozik a nevelési problémákkal, az oktatok történeti és hadtört neti isme­reteik bővítésével igyekeznek tudományosabbá tenni az oktatást. A fegyelmi helyzet javult, kirívó fegyelmezetlenség nem fordult el . - Felveti, hogy a katonai tanszék is készítene nevelési tervet, megjegyezve, hogy a tanszék olt at óinak pedágógiai ismeretekből még sokat kell pótolniuk. Oroszlán Znltán professzor megemlíti, hogy osztályzott beszámo­ló nem szerepel a vizsgarenáeletben.

Next

/
Thumbnails
Contents