Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-11-27 kibővített kari tanácsülés - 1./ Hallgatók és volt hallgatók pályadíjainak, valamint az oktatók prémiumának átadása - 2./ Oktatási és nevelési kérdések a karon
Д01- 8 eVisaont a tanszékek megterhelésében komolyan kell számolni a levelező tagozattal, amely nemcsak égj konferenciát és a vizsgát fogja jelenteni, hanem rendszeres foglalkozásokat kíván, külön kérdés a volt esti tagozatlak és részben a levelező tago atiák elhelyezésének az 'ügye. nagyrészük olyan, hogjr az egyetem elvégzése után jelenlegi §imkahely^ön marad,a történettudományi kar elvégzése éppen azért szükséges, rogy jelenlegi feladatait magasabb szinten végezhesse. Viszont vannak olyanok, akik tanári pályára készülnek, elhelyezésüket megnehezíti,^hogy többségük a tanárinál nagyobb fizetést kap, családos. A dékán elvtárs által legutóbb az esti tagozat iákkal tattott megbeszélésen is kitűnt, hogy a hallgatók nem látják világosan helyzetüket az egyetemen, eggetérni tanulásuk összefüggését a tanárszükséglettel, az előttük állá lehetőségeket. Helyes volna, ha^a^minisztérium módot találna a volt esti tagozatosok megnyugtatására, mert jelenleg olyan hangulat uralkodik nagyrészükben, hogy velük nem törődnek, nem egyenrangúak a nappaliakkal, reájuk nincsen szükség. Befejezésül még egy kérdéssel szeretnék foglalkozni: a.tanszékek és a végzett hallgatók kapcsolatával. Ez a kérdés több tanszék tervében előfordul és a tanszékek nevelő munkájának komoly uj területéül kívánkozik. Egyes tanszékeknek eddig is volt kapcsolata a végzett, jelenleg tanárként működő v:.allgat°kkal, de a kapcsolatokat ki kellene szélesíteni ás rendszeressé tenni. Ennek nemcsak annyi volna a haszna, hogy a^mi egyetemünkön végzett hallgatóinktól megtudhatjuk, hogyan tudták alkalmazni azt, amit az egyetemen tanultak, vagy hol érezték, hogy keveset kaptak az egyetemtől^.&z igy nyert tapasztalatokat ugyanis értékesíteni tudjuk a további mun- kánkbanVJyrnem igy folyamatoson figyelmemmel kisérhetjük az általános és középiskolák munkáját. Hasznos volna ez a kapcsolat abból ±s a szempontból is, hogy a volt -allgatők,-thhát fejlettebb, gyakorlottabb erők tudományos munkáival foglalkoznának, munkájukkal a tanszékek tudományos feladatait vinnék'előre, De sokat jelentene ez a bekapcsolódás a volt "hallgatóknak is. A kutató munka nevelőhatását éreznék* jobban megszeretve azt a vidéket, ahová .tan'ári munkájuk kapcsolódik és amelynek a múltjával foglalkoznak. Ez egyúttal a jelenlegi hallgatókra is ösztönző hatású lenne, a vidéki tanárságban nem látnának magáradba yottságot, tudományos érdeklődésük továbbra is ^megmaradhatna, munkájukkal komoly segítséget nyújtva a történetírás szamára az altalános törvényszerűségek helyi sajátosságainak feltárásával, helyes, hogyha az előadások, szemináriumok* de a hallgatókkal folytatott beszélgetések is felhívják az ifjúság^figyelmét ezekre a lehetőségekre, a vidéki kutatások perspektívájára és jelentőségére. Viszont azoknak a példája, akiknek sikerült vidéken bekapcsolódniok a tudományos kutatás és az ismeretterjesztő munka feladataiba,feltétlenül kedvet ébresztene .a fiüthlabb nemzedékekben is, A^z egyetemről kikerült hallgatókban sokkaai kedv és energia van, helyes volna, ha a ^tanszékek nemcsgsk у jelenlegi hallgatókból, de a volt '- aligatókból is kisebb kollektívát építenének ki. Több végzett hallgató szívesen foglalkoznék tovább szakdolgozatával, vagy helyi témával. Ezt a kedvet ébren kell tart ni és továb'■ kell fejleszteni. A tanári hivatás, a pedagógus feladat^ a magyar vidék vonzóereje falu kulturális felemelkedésén belül általában is szavahihető tolmácsra találnak a munkaijukat szép eredménnyé! végző volt hallgatóinkban, ^tervezett anke- ton^ nnrrygy többéves gyakorlattal rendelkező pedagógusok szólnának a mi hallgatóinkhoz a hallgatók kérdéseire. Helyes volna, ha erre meghívnánk egy-két volt hallgatónkat, akik jobban és közelebbről ismerik a mi hallgatóink gondolkodását, problémait.