Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-11-03 kari tanácsülés - Napirend előtt: A kar két 25 éves szolgálati idejét betöltött dolgozójának megjutalmazása - 1./ Az oktatás és nevelés kérdései a karon - 2./ A felszabadulás 10. évfordulójának megünneplésére vonatkozó program megbeszélése
8. kólái anyag alá kellett menni, nem is szilva az olvasmányokról, mert az itt előírtak néha rag el sem érik a középiskolában megkövetelt eket, amit ott állítólag elvégeztek, bár^valószínül eg nem végezték el. Feltétlenül bizonyos elvfeladás kellene ahhoz, hogy még lejjebb menjünk az anyag meghatározásában, ami nagyon meggondolandó és nem lenne helyes utA ha ismét^az egyetemi módszerek háttérbeszoritását vénnek előre. A dékán szükségesnek tartja a két Módszertani Bizottság közös ülése ■után felmerült problémák sűrítését. A Módszertani^Bizottságok most már széles demokratikus módszerek alkalmazásával /amiben a tanszékek szerepe a döntő/ egyrészt sürgősen^szembe kell hogy nézzenek a jelen félév nehézségeivel, újból meg kell nézniük, hogy az egyetemi színvonal feladása nélkül hol lehetne segiteni, másrészt a második félév előkészítését vizsgálnák meg, hogy ne legyen kapkodás, hanem eleve tisztán látva lehessen elindulni. A dékán kijelenti, hogy meet nem tud. reflektálni azokrav részletkérdésekre, amelyek a szemináriumi szobák beosztásé,ra, az órarend készítésére, Különböző rovatok szűk voltáka vagy nemlétére vonatkoznak, bár meg kell állapitami, hogy valóban bizonyos mechanikus szempontok érvényesültek^a tanulmányi kirándulások es a szemléltető anyag^dotációjának^csökkentése, részben eltörlése vonalán. A tanulmányi ^kirándulások megszüntetése az elméleti éss^y gyakorlat szétválasztását jelentik. Most pl. megszűnik, hogy egy végzett régész az ország összes jelentősebb múzeumait megismerhesse. Egyáltalában nem jelent megoldást ebbentekintetben az 5° fo-оз vasúti kedvezmény* Azt hiszi a dékán, Kovács elvtárs is egyetért avval, hogy itt bizonyos mértékbe^, tulmentünk azon a Madáron, amely az egyetemi oktatás normális menetét biztosíthatná: itt már valóban az egyetemi oktatás jelentős csorbítása történt meg. Végül kijelenti ä dékán, hogy az elhangzott problémákat a kari vezetés külön-külön megszívleli és igyekszik mindenütt, ahol módja van rá, orvoslást is nyújtani, majd az 1,napirendi pont feletti vitát lezárja. 2. napirendi pont: I.Toth Zoltán dékán ismerteti azt a felszabadulás lo. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos tervezetet, amelyet a kari vezetés hivatalosan már felterjesztett azzal, hogy ez még meg- vitatatlan Programm és ennek további módosítása es javitasa esedékes. A kari vezetés ebben a tervezetben а кövetkező pontokat j ava so It a: 1954 december 21-én Karunkfen az első óra keretében megemlékezünk az ideiglenes nemzetgyűlés, a debreceni ideiglenes kormány megalakulásáról. 1955,március 15-ét kari ünnepség keretében ünnepeljük meg. 1955 március 24-én minden évfolyam első óráján az előadó tanár megemlékezik a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. A dékán javasolja megszólaltatni a tanári kar részéről azokat a professzorokat, akik resztvettek a Tanácsköztársaság hareaban vagy az ahhoz közeleső eseményekben, akik ezért üldöztetést szenvedtek. Gondol itt Andics Erzsébet, Bolgár Elek, Fogarasi Béla^ Fülep Lajos, L-ukács György stb. elvtársakra. /Borzsák István: Begyáts!/ 1955 április 4-nek megünneplését a kari vezetés egyetemi viszonylatban központilag javasolja megszervezni, egybekötve egy azt követő tudományos ülésszakkal, egyetemi kulturális és sportversenyekkel. Az egyetemi ülésszak keretében kari tudományos ülésszakot tervez
