Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-11-03 kari tanácsülés - Napirend előtt: A kar két 25 éves szolgálati idejét betöltött dolgozójának megjutalmazása - 1./ Az oktatás és nevelés kérdései a karon - 2./ A felszabadulás 10. évfordulójának megünneplésére vonatkozó program megbeszélése

Pártunk és kormányunk oktatóinknak igen megtisztelő feladatára hiv­ja fel a figyelmet, amikor középpontba állítja az egyetemi és főis-' kólái nevelőmunka kérdéseinek kidolgozását. Ez a kérdés feltétlenül megérdemli, hogy súlyának megfelelően foglalkozzunk vele. Helyesen járt el a minisztérium, amikor ezzel kapcsolatban ismét felelevení­tette az oktatóink széles körében tavaly nagy megelégedést keltett széleskörű bizottságok munkáját.; Ezzel kapcsolatban érezzük, hogy a minisztérium maga is okult azokból az ez óv tavaszán és nyarán elkö­vetett módszerbeli hibákból, amelyeket a kétszámosság bevezetése és a tanterv kidolgozása kapcsán sajnálatosan kellett éreznünk. Termé­szetesen a széleskörű bizottsági munka igen nagy felelősséget ró nem­csak e bizottságok tagjaira, hanem valamennyi oktatónkra, akiknek most módjuk van gazdag nevelési tapasztalataikból merítve javaslato­kat tenni. Enélkül a szakemberek bármilyen széles körét felölelő bié zottságok munkája sem lehet eredményes. Ezért в tanácsülés alkalmát is meg kívánom ragadni, hogy röviden ismeratessem azokat a nagyjelen­tőségű szempontokat, amelyeket a minisztérium a bizottság munkájához adott, és amelyek a karunkon nevelési kérdésekkel foglalkozó gyér- számú és sajnos mindig gyérlétszámu megbeszélések eddigi tanulságai­val is összehangban vannak, szerény és közkinccsé még nem tett ered­ményeinket, pl. a Középkori Magyar Történeti Tanszéknek Barek István előterjesztése alapján elfogadott nevelési tervét megnyugtatóan ala­pozzák meg. A minisztérium három csoportra osztja szempontjait a nevelőmunkával kapcsolatban. Íz első csoport ke a nevelőmunka célkitűzéseivel fog­lalkozik: mindenekelőtt a jellemnevelés kérdéseire hivja fel a figyel­met, azokra a kérdésekre, amelyekkel mindennapi murkánkban gyakran találkozunk, mint a hivatásszeretetre, hivatástudatra való nevelés, a munkaszeretetre, önálló munkára, a nehézségek leküzdésére, áldozat- vállalásra, tudatos fegyelemre való nevelés. Kétségtelen, hogy Ka­runk különböző szakokat oktató tanszékeinek sokoldalú tapasztalatai komoly segitséget nyújtanak a célkitűzések kimunkálásában. Ezután a közösségi érzés és a közösségi magatartás kialakításának kérdéseivel foglalkozik a minisztérium javaslata, ezen belül olyan nálunk is ége­tő kérdésekkel, mint az oktatókhoz, a hallgatótársakhoz, a másik nem tagjaihoz, a családhoz való viszony kérdései. Ezután foglalkozik a hazafiságra és a nemzetköziségre való nevfelés kérdéseivel, amelyek­kel még viszonylag legtöbbet foglalkoztunk, de mégseijji kie^légitő ered­ménnyel, amit olyan elemi kérdéseken is lemérhetünk, mint a szocia­lista tulajdon védelme, az anyanyelvi kultúra, a Stovjetunió­hoz való viszony, a nyugati kultúra reakciós elemeihez való éles kritikai viszony terén megmutatkozó hibák hallgatóink egy részében. Ez azt mutatja, hogy nevelési módszereink ezen a területen is javí­tásra szorulnak. Ezután az esztétikai és testi nevelés kérdéseire hivja fel a figyelmet, amelyek megoldásában karunk nagy segítséget nyújthat, hiszen művészettörténeti és esztétikai tanszékkel rendel­kezünk. E célkitűzéseket egységbe fogja és betetőzi a materialista világnézetre, a kommunista eszmeiségre való nevelés, amely пети csu­pán a marxista tanszékek reszortfeladatát jelenti, hanem ki kell ven­nie belőle részét az oktatás, a tudományos és politikai nevelés minden mozzanatának, a bevezetés jellegű tárgyaknak, szaktárgyaknak, szemináriumoknak, konzultációknak, kötetlen beszélgetéseknek,kultur- munkának, társadalmi munkában adott megbízatásoknak egyaránt.. Teljesen egyetértünk a minisztériumi szempontok második csoportjával is, amely rámutat arra, hogy az egyetemi nevelés alapja a magasszin- vonalu, tartalmában és módszerében helyes oktatás, továbbá ennek né­hány alapvető módszerét jelöli meg. Különösen ezeknek a módszerek­nek a részletes kidolgozása és alkalmazása terén áll előttünk komoly feladat, mert némelyikükkel alig éltünk. Egyet kell értenünk abban, _ f

Next

/
Thumbnails
Contents