Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-09-04 kari tanácsülés - 1./ Az évkezdéssel kapcsolatos kérdések - 2./ A kari munkaterv megvitatása - 3./ Előterjesztés a Rákosi érdemérem odaítélése tárgyában

'Lok-10Hát itt tartunk, itt tart a kari vezetés, a tanszékek, de a minisztérium i3 itt tart, Sem várjuk tehát a tanszékektől, hogy valóban tudományos megalapozottságú munkálatot hoznak, de a kezdetet, a nehézségeket, a problémákat fel kell vetni benne, a amikor éze-k tanazékenkint megvannak, akkor tudjuk ezeket egyesíteni, akkor tud a Módszertani Bizottság továbbmenni ez elmek a tapasztalatoknak és felvetéseknek a nyomán, Bst tehát mint kezdetet kell felfogni,

H a n á к Péter: Félőe, hogy túlságosan általánosságokban fogunk nosogiii 4b olyan kor.trótuaokat hozunk fel, amelyek nem sok hasznot ny ujtanak, Be azt sem tartom egészen .kielégítőnek, amit a dékán elvtárs most mondott, hogy csak a problémákat vessük fel, Vajkon nem lehetne—e a karon valakiv megbízni, hogy állítsa össze azokat a szempontokat, amelyek t-lmonnek azon, hogy hazafiasságra, stb, nevelés. Est a munkát- azr ián a ian- szekvessétdk kicsit tanulmány óznák és megvitatnák, nert e nélkül nem tudunk boldogulni, Á hazafias nevelés nem olyan egyszerű dolog, hogy ezt hogyan kell érvényesíteni a középkori történetben, itt van azután az aktualizálás a nevelésben, a hallgatók Öntudatra, fegyelemre való nevelése, stb. Az a javaslatom, hogy vagy a Módszertani Bizottság, vagy a módszertani kabinet kapjon megbízást és az alapelveket próbáljuk összerakni és vitassuk meg. Ez nem lenne felesleges munka, mert egész félévi munkánk tartalmához nagyon sok segítséget adna. Magam is vállalkoznék rá, hogy segítséget nyújtanék, vagy együttműködnék szakkal az elvtársakkal, sk±k ezt kidolgozzák,

к másik kérdés, hogy tudnunk kell, hogy az itteni liatáridőmódo- sitásokra vonatkozó javaslataink figyelembe vétetnek-e, mert ahhoz kell szabnunk a munkát elvünket, mert altkor például nem kell tizedikéig felterjeszteni a szakérettségis hallgatókkal kapcsolatos dolgokat, mert ma már negyediké van...

В i r ó Sándort nagyon örültem annak, hogy Zeigmonű elvtáre íiye'n bátran"Telvetette ezt a.kinő® kérdést, Ezeket a nevelési alapelveket meg kell fogalmazni, mert senki sem fogalmazza meg. Úgyszólván alig van tisztázva a fogalmak valamelyike. A minisztériumban volt egy módszartűni értekezlet, amelyen ott voltak az összes pedagógiai professzorok és ott az egyik, fettomanti, azt a kijelentést tette, hogy nem is tudja, hol van a módszertan helye, sőt hogy a pedagógia helyzete elvileg milyen* Bz szélsőséges dolog, mindjárt megkapta rá a választ, de teljességgel úgy áll a dolog, mint Honák elvtáre mondta, hogy a legelső dolog, hogy egy külön nevelési értekezletet lehetne a karon összehívni, amely ezekkel a problémákkal foglalkoznék és ahol megJtiLsérelnlnk tisztázni ezeket a fogalmakat, melyeket naponta használunk és megállapodnánk bizonyos irányelvekben, amelyek valamennyi oktatóra nézve útmutatást és szinte kötelező érvényt tartalmaznának. Itt van például a szocialista hazafiasságra való nevelés. Megpróbáltam három heti munkával tisztázni, hogy melyek jelenleg a szocialista hazafiság гой tóriumai, körülbelül nyolcat találtam, ezeket megvitattak és nagyjából ebetértünk, de merem mondani, hogy nagyon kevés ember végezte el ezt a fogalmi tisztázást. Bn'lkül pedig itt a karon nem lehet semmiféle pozitiv nevelési munkát végezni. Lehetetlen azt követelni a hallgatóinktól, hogy fegyelmezett magatartást tanúsítsanak, amikor valamennyi oktató máskép beszél velük, az egyik megengedi, hogy szeminárium alatt cigarettázzanak^ a másik nem, ebből egy rettenetes zűrzavar támad. A középiskolában nagyobb a fegyelem. Az első évesek még fegyelmezettek is, itt romlanak el. Nyilvánvaló, hogy az oktatók különféle pedagógiai eljárásai