Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-09-04 kari tanácsülés - 1./ Az évkezdéssel kapcsolatos kérdések - 2./ A kari munkaterv megvitatása - 3./ Előterjesztés a Rákosi érdemérem odaítélése tárgyában

Oo*

9

Z G i я Ш о n d László* A párt határozata, hogy i nevelésnek demoforirtikusnak keli lennie, Éppen a Voproezü Isztorii-ban jelent meg egy cikk, amely az angol polgári forradalommal kapcsolatos baloldaliságra mutat rá a szovjet й előadásokban* áextexexat Fazekas elvtárenőnél is van Mjf bisönyos balos beállítása akár az angol, akár a franeia polgári forradalomnak. A nevelési tervben például szerepelnie kell, hogy megmutatjuk ennek a korszaknak valóban polgári demokratikus jellegzetességét éo demokratikus jellegét. Ez olyan nevelési munka, amely segíti a hallgatót a dialektikus gondolkozásra. Mindezt azonban egy-egy tanszék nem tudja külön megoldani, legfeljebb alkalmazni. És ennek a határideje volna szeptember 30! Addig össze kellene a fejünket tólni, hogy mit kellene csinálni.

I* 1' 6 t h Zoltán dékán: ülőre is hangsúlyozom, hogy lényegében egyet érte к isigmonű etvtárs sál. De hogyan várjuk mi a felsőbb szervektől, a minisztériumtól a nevelési alanelvek kidóigozását?

A felsőbb szervek eddig ezzel érdemben nem foglalkoztak, csak ezután fognak foglalkozni, öbben a félévben lesznek azok a - valószínűleg albizottsági - munkálatok, amelyek kitermelik a nevelési alapelveket, begyen szabad csendesen felhívnom a figyelmet arra, hogy a rendelkezésemre álló felsőbb Irományok, a rektori terv és a raínlezi^érum általános irányelvei úgy beszélnek a nevelés kérdéseiről, hogy széleskörűen alkalmazzuk a minisztérium jártai kidolgozott nevelési alapelvefcet. Én itt azt Írtam, hogy kidolgozandó^alapelvsket, mert én ilyeneket nen ismerek és mások sem ismernek. A minisztérium maga nem tudja Id dolgozni. Mindannyian tudjuk, hogy a minisztériumi főosztály - tisztesség ne essék szólván - olyan munkatársakkal rendelkezik, akik oktatásban, nevelésben gyakorlatilag nem vettek részt, tehát honnan merítsék akkor ők a nevelési tapasztalatokat és alapelveket. Kétségtelen, hogy ők ezeket nem tudják nyújtani, ott a hiba, hogy ezt úgy,fogalmazzálc, hogy abból széleskörűen merítsünk, de nincs miből, tön is elkövettem azt a hibát, hogy egy kis é uszályába kerültem ennek a nagyvonalúságnak és nevelési alapéIvekről beszélek, de arra viszont megint nem érzem magam hivatottnak, hogy itt iránymutató szempontokat mondjak azokon kivül, amelyeket a tanszékek legalább olyan jól tudnak és amelyek egy részét Zsig- mond elvtárs máris megpendített hozzászólásában* a hazafiasság, a proletár internacionalizmus, mi a demokratikus nevelés, mi a szocialista nevelés, mi a kettő közti különbség, erx*e nyilván nem tudok feleletet adni, Úgy hiszem, az elvtársak sem tudnak egy hasraütéssel pontos megfogalmazást nyújtani, még kevésbbé egy részletes, megindokolt és konkretizált választ. Tehát sehol semmi nincs, valamit el kell indítani. A miniszterim ezt a maga körében egy felsőbb szinten fogja végezni, mi alsóbb szinten, szerényen.

Z s i g mond László* Legalább a határidőt...

I. Tóth Zoltán, dékán* Ilyen határidő mellett azt lehet meg- irníhogy hol tart ezekben a kérdésekben & tanszék és megmondja, hogy mit nem tud belőle :e goldani. Meg kell említenem, hogy a Felsőoktatási Szemlében,nem a saját kívánságomra, de elkerülhetetlenül kellett a kari nevelési kérdésekről egy cikket írnom és igen feltűnően pontosan ezek a kérdések nem szerepelnek benne, amelyek a leglényegsebb pontok* a hazafiasság, a politikai és a demokratikus nevelés kérdései, ezek mind nincsenek benne, mert képtelen vagyok megirni és nem tudom, hogy lei tud erről közülünk 3-5 nap alatt egy jó cikket Írni, nem is vállalkozhatunk rá, ezért ilyen hiányos és gyenge ez a cikk. Kértem, hogy lehetőleg ne közöljék, mert nem tartom jónak. Azért közölték.