Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-09-04 kari tanácsülés - 1./ Az évkezdéssel kapcsolatos kérdések - 2./ A kari munkaterv megvitatása - 3./ Előterjesztés a Rákosi érdemérem odaítélése tárgyában
6 1/0 к kellene a rektori tervnek valamilyen módosítását, mórt nekünk nem elég a november 10 sem a Módszertani Bizottság, sem a jegyzetek szempontjából. Érthető, hogy a tudományos munka viszonylag szükobb keretek közé szorul. Nem hiszem, hogy mást lehetne tenni. össze lehet vonni a hallgatók szociális helyzetének, valamint a kulturális ёз testnevelési problémák leimérését és ezt egy bizottságra lehet bizni. Ide talán nem kellene két bizottság. Ugyanígy ö sze lehet vonni a kari vezetés néhány egyéb munkáját is. Jhhez hozzá lehetne kapcsolni a fegyelmi helyzetet is. Ugyanakkor hiányzik néhány fontos kérdés. Hiányzik az oktatás tartalmi kérdéseinek felülvizsgálása, az előadások színvonalának, eszmei, жяхх szakmai tartalmának megvizsgálása, ez már a múlt évben is rendkívüli mértékben hiányzott* Úgy gondolom, hogy a ’cári vezetés már ebben az évben beiktathatná egyes fontos előadások tartalmi szempontjainak, nevelési módszereinek megvizsgálását, s ezt egy bizottságra lehetne bizni. Sz lenne olyan fontos, mint több minden más. f УХЖЖ Varga Jánosi Javasolom a Isabinetek rendbehozáeát. A kétszakót ság bevezetésével megvan a veszélye annak, hogy a legjobb hallgatókat átcsalogatják a másik karra, s a történelmet a többi közt úgy kell megszerettetnünk, hogy a kabinatkönyvtárulc legyenek rendben és használható állapotban, meg lehessen találni a könyveket. A kabinetek a következő félévben, de legkésőbb a második félévben teljes egészében álljanak mind az oktató személyzet, mind a kabinettagoknak felveendő hallgatók rendelkezésére. Hi re к szerint megindulnak a főiskolai olvasókönyvek munkálatai, tehát ezt a tudományos rovatban jelezni kellene. I. I. Tóth Zoltán dékáni Van-c még hozzászóló? Ha nincs, akkor válaszolok a felszólalásokra, először a Zsigraond el társ által felvetett kérdésekre. Abban Zsi.ymond elvtársnak igaza van, hogy a munkatervnek elsősorban azokat a pontokat kell tartalmaznia, amelyek jellegzetesek az év munkájára és nem a szokványos feladatokat tükrözik, e kell lenni valami alkotmányfélének, amely a kari vezetés és a tanszékek munkáját alapvetően rögzíti. Bgy ilyen alkotmányíéls létezik, de befejezetlen. Már áz előző évben ki is küldöttünk egy ilyen alapszabálytervezetet, amely ideiglenesen érvényben is van anélkül* hogy a végső simításokon átment volna. Igaza van abban, hogy a munkatervben vannak olyan pontok, amelyek lényegükben feleslegesek, de más szempontok teszik indokolttá, hogy ezeket is szerepeltessük, mert számöiikérik tőlünk, de vannak olyan pontok is, amelyeket valóban el lehet hagyni. A Xl/6. pontot azért mégsem tartam teljesen feleslegesnek, mert mégis meg kell határozni, hogy esak a munka tervek mikor legyenek készen, begfeljebb az a sallang, ami itt nagyon hiányos körülírása a feladatoknak, hogy a nevelési terv szoros kapcsolatban legyen az oktatás tartalmi kérdéseivel, ж de ez a cólkitűzés pótolja azt, amit az elvtársak más irányban megkövetelnek éa helyesen követelnek meg. A tartalmi kérdések szerepeltetése nem is olyan egyszerű. Az elmúlt évben is kitűztük a tartalmi kérdésekkel való foglalkozást, de az eléggé zaklatott év folyamán az lett belőle, hogy hajszolva tudtuk a munkatervben megjelölt feladatoknak csupán egy részét elvégezni. A most következő év hajszoltság tekintetében nem enyhébb, hanem inkább gyorsítot- tabb lesz, az már egészen világos, úgyhogy helyes és szükséges is a tartalmi kérdéseket hangsúlyozni, de ennek a realitása vajmi csek< ily.
