Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-01-28 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán dékán beszámolója az első félév eredményeiről, hiányosságairól, a második félév előkészítéséről. - 2./ Székely György dékán-helyettes beszámolója csehszlovákiai tanulmányútjáról

nézete ezerint a Tudományegyetem c. újság egyáltalán nem tölti be funkcióját. A Pártfoiskola újságja az intézeti vezetésnek, a szak- szervezetnek ás a oártszervezetnek közös újságja, amelybe a tanárok is Írnak, s feljjők is hangzik el bírálat. Nálunk is vQn az egyetemnek, a hallgatóknak elég problémájuk, de ezekkel ne^ foglalkozik eléggé a "Tudó ínyegyetem”. Persze ebben a munkában a tanári karnak, A Dl3z-nek és a prtszervezetnek is segítséget kellene nyújtania. A DI3z munkája rendkívül rossz: faliújságja nem adja vissza az ország orobiémáit.

egémliti a fiatel tudományos váderek lakásviszonyai terén fennálló nehézségeket. Javasolja szovjet mintára a tudományos intézetek és egyetemek családos dolgozol számára kollégium létesítését, az egyetemnek ís az Akadémiának e yüttesen kellene ezt felvetnie.

Elvileg nincs ellene a két szakosságnak, már takarékossági okokból sem, de mindenestere tisztázni fehl£ íme ez egyetem jellegét, mert az egyetem csak részben nevel tudósokat, tu’nyomó többségben tanárokat nevel.

Le kell m ndanunk a maximalizmusról, nem kell mindenkit tudóssá® próbálni nevelni, de helyesen kell párosítani a szakokat. Yile ~é iye szerint a minisztériumnak igaza van a kát zakosság kérdésében.

Nézete szerint kirakatoolitika, hogy most másfél hónap ^latt meg ke 1 csinálni a szemináriumokat e yetemes történetből, л Kar ebben a tekintetben álljon ki '-rályesebben a min sztériummal szemben, meg kell hallgatni ebben a kérdésben e tanszékeket, nrrt Így most majd tisztán í formalizmusból órákat fogunk elrabolni a hallgatóktól, akik különben közben 'óbban felkészülhetnének az államv:zsgára.

Az előadások jellege tekintetében ne)" ért egyet Banner professzorral. Véleménye szerint legyenek speciálkollégiumok, szemináriumok a kérdések elmélyítésére, de legyen egy rendszeres anya , amelyet meg kell tanulni, hiszen nemcsak tudósokat, hanem többségben tanárokat nevelünk, akiknek meg kell szokniok a rendszeres, tervszerű munkát: bizonyos anyagot el kell végezni e : év alatt, nem szabad visszaesnünk a tervsz r'tlen tanítási anarchiába. Nézete szerint a népi demokráciák tört ínétében meg kell ma adnia az előadások régi fajtájánál.

karxizmus-lenin zmusbol ez egyes korok anyagát ma na уon keverve tanítják, pl. az 19o5-*ös forradalom korszakát kell tudniok a Hallgatóknak, amikor még a magyar őstörténetet sem kezdté el. Szerinte a marxizmust a filozófiával, a politikai gazdaságtannal, a történelmi materializmussal, a termelőerők és termelőviszouyok kérdéséivel kell kezdeni, ért ez felel meg a marxi módszereknek, helytelen egy id ben két teljesen különböző dolgot tanítani. Ezt a kérdést alapvető elvi vitán keresztül kell tisztázni.

Vélem 3 ye szerint ma helytelenül folyik a honvédelmi tanítás, ha összeadjuk az erre fordított időt, több hőt jön ki, helyesebb lenne ezt az időt együtt a teresen nyári kiképzéssel kapcsolatos tanításra fordítani, amely esetben esetleg szeotember 15- n lehetne kezdeni a tanevet, vagy oedig heti e у teljes naoot kellene kint a terepen erre felhasználni. Legyen inkább erre a kiképzésre évente b-7 hét, de egyfolytában, mert a mai megoldás csak kirakatoolitika ás dezor- ganizálja az egyetem munkáját.