Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-07-30 kari tanácsülés - 1./ Áttekintés és mérleg az elmúlt évi munkáról - 2./ Következő évi munkaterv megbeszélése

lett a választást megejteni. Pelvettünk a nappali tagozatos és az általános történészkeretből a gimnáziumot vagy ия más középiskolát végzettek közül 12-t és a szakérettségiesek számára fenn volt tartva a további rész. Úgy látszik, sikerül a megfelelő szociális arányt, az előirt 60$-ot biztosítani. Nehezebb volt a helyzet a muzeológus szakon, ahol a 98 jelentkező egy része természetesen régészetre készült, de ezek sem idegenkedtek a művészettörténettől sem, itt végeredményben a hatos keretből ötöt betöltöttünk, a hatodik hely betöltése pedig fellebbezések során most van folyamatban. Igen sok fellebbezés érkezett be, a rektorátus foglalkozik hs±k± velük és egy-két napon belül a végleges keret lezárása meg fog történni. Igen kitűnő anyag állt a vizsgák elé és nagy szomorúsággal kell mondanunk, hogy a nemcsak papírforma szerinthanem a valóságban kitűnő hallgatók igen nagy számát voltunk kénytelenek elirányitani és karunkra fel nem venni, ezzel kapcsolatban rengeteg felszólalás és igen sok harc volt, megpróbáltuk legjobb érveinket latbavetni, hogy megnyugtássuk a szülőket és a hallgatókat, meg kell mondanom, hogy ez a legritkább esetben sikerült és igen súlyos problémák merültek fel. A magyar szakon a keret harminc volt, tehát összesen ötven magyar-történelem vagy történelem-magyar szakos első éves hallgatónk lesz. Idetartoznak még a muzeológusok, a szomszéd karhoz pedig a magyar- és nyelvszakosok, a könyvtárszakosok, az икзг ujságirók és a muzeológiának ottlévő része, a néprajz.

Az ősztől kezdve kétszakosodó másodévesek tantervét majd a vita során megvizsgáljuk.

A következő év feladatainak feltárása majd az év legelső kati tanácsülésének feladata lesz. Ugyanott fogjuk teljes szélességében megtárgyalni a III.Kongresszus döntő fontosságú utbaigazi- tásait, sőt erről majd tanszékenkint is vitatkozunk. Ezenkivül jövőre a módszertan és a nevelés döntő problémáival kell foglalkoznunk. További témák a szinvonal emelése, a tudományosság vagy szakszerűség szempontjai. Megemlitem, hogy a harmadik évfolyamtól kezdve az egészen kiváló hallgatók egyszakosodhatnak, szakszerü- södhetnetk, illetve tudományos szakokra irányíthatók, ezek nem fogják hallgatni a harmadik évtől kezdve a pedagógiát.

Ladányi Andor: És a másik szakot sem.

I, I ó t h Zoltán: Ennélfogva egy szakon az utolsó két évben a megfelelő tanszékek speciális foglalkozásai révén és elsősorban szakkollégiumok, szakszemináriumok művelése révén a tudományos előkészítést megkapják, úgyhogy a tudományos utánpótiásnak ez a formája rendelkezésünkre fog állni.

A következő évben nagy figyelmet kell fordítani a taneszközökre, gondolok a tankönyvek, jegyzetek belső tartalmi problémáival való foglalkozásra, a szemléltető eszközök széleskörű bevezetésére, ami egyik nagy hiányossága oktatásunknak és bizony a hallgatók is sokszor joggal felvetették, hogy egész kollégiumok mentek le anélkül, hogy egyetlen térkép vagy kép megjelent volna illusztrációképpen. Történelmi előadás térkép nélkül ne hangozzék el, mert hiszen minden esetben szükség van arra, hogy valamit^megmutassunk.

Az biztos, hogy hallgatóságunk földrajzi felkészültsége rendkivül minimális. Az államvizsgán tapasztaltunk olyan dolgokat, hogy északon keresték azt, ami délen van, a leglehetetlenebb tudatlanság esetei fordultak elő. Természetesen ha ezzel nem foglalkozunk, akkor a jövőben sem fogják tudni, tudjuk, hogy a középiskolában eléggé elmosódott a földrajzi képzés és mire az egyetemre jutnak,

$zt is elfelejtik, amit korábban megtanultak.