Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-06-10 kari tanácsülés - 1./ Vizsgakérdések - 2./ Tantervi kérdések - 3./ A tudományos kari munka kérdései - a./ Beszámoló a Kari Évkönyv anyagáról - b./ a Tudományos Diákkörök idei munkájának tapasztalatai és jövő évi feladatai

Csak s mtaftAsstiaéfcől аш least levonni kon -;ekvenői lkat, b r bizonyos uoi^oKra a statisztika is r Kiutat. Es a *.?-•# tlag is mutat v «lenire. a A gyekor latoknál van bizonyos liberali xoras, mt megmutatkozik abban, hogy gy^urlatból nincs elégtelen. Tudok rá «astet, amikor a gyakorlatvezető azt mondta, hogy igazság szerint elégtelen volna a hallgató működés«, ás a gyakorlatból ne« labst elégtelent «tini, /его eil he* eolt Ш: síiért asm lehet? fcem készített refer tumet, ehelyett behívt ak beez 'mólóra, ás illető bees miolt és ezzel megúszta Val ahogy, Ahogy *z első évfolyammal kapcsolatos tsp«sstaXataimat végiggondolom, ott feltétlenül van liber ali same, később bizonyos fokig maguskhb a gyakorlatok eredőménye, de nem a kellő aranyban.

t Md era г :.■«»» hangsúlyozza, hogy a visegistató ее miféle körülmények' kd at пш aaisithatj a üteg, пеш JavithatJa ki ш egysser leaastt Jegyet, o2«rint®a a legaziö'orubb feg ve Ini elé tartozik as, ha « hallgatók uszály'Ъа eeve ilyenféle Javításokba belemegy valaki, íf&gyon »lapé- »an Ui»g kell indok óljai, hogy miért kap valaki egy Jegyet, mielőtt még «i indexében lapozgatva megnézné. Да ellen a, poll Inia nincs Joga* A mi tana fékünk keretében a в satuin írluai fakorlátokkal kapcsolatban nem volt Hberaliamus, péld ul *x elei éven a Jegyek non 1» olyan nagyon Jók. Шг kitűnő szemiaíriumi csoportja ven, «égi» van egy égé ez sereg «4 mpM gyakorlati Jegy, teht ne« hifink, hogy Utal nositható a liberalizmus kifogása a szemin riuoi gyakorlatokkal kapcsolatba«

A harmadéves levelező Wos*t*s hallgatók egésze® kül ;nlegesen Jó társaság, komolyan iogj к fel a «anjt Jukat. Um ©sstosik Forgács elv «írsnő sas véleményben, hogy ne lett volna fegvelmesetlsnség a vizsga kérőésében, mert pélu .ui a a űguévsben a visagín hallatlan figyelmesetlenség volt tapasztalható a levelező t^ozatoa, egeas nap kellett üldögélni, v >rva a meg nem érkező hallgatókat, haa tudja, - hogy a auíseológla vonal ín hogyan áll ez a dolog, ue a történészeknél* as első és a 'sódévés esti tagozatot* -t&llgatók Jobbak, mint a nappalisk. As első évfolyamon a politikai tájékozatlanságért nemcsak a jíds és a pártszervezet felelős, hanem a szaktanszékek is. Tanszéki értekezleteken -miauig felmerült, hogy nem törődnek s hallgatók politikai kérdésekkel, de ezenkívül asm történt »«ami sem. Ha a nem szakmai vizsgák gyengék a muzeológi ai tagozaton, esért a szaktanszékek is felelősek,

h:-skló. dmU megjegyzi, hogy a auzeoló^s hallgatók sokat olvasnak a :i emse ti laseita könyvtár ihm, A kőtelező olvasó nyokon túl is be tudnak sz «ölni egy csomó műről. Mire egy muzeológus elvégzi a negyedik évet, addigra már személy szerint ismeri mindet) Jelentős régészünket, valamint megnéste a vidéki múzeumokat is, ismeri as is»- t sokat.

IffUjánvi :диог nagyon örvendetesnek tartja, begy a kari Wi csülés ilyen behatóan foglalkosik a vl&sg к kérőé eével. A vizsgák egyik legjelentősebb része m oktatásaik, ez az »ratas, vissg znak ezzel a tan ■:rak is. lieg kell nézni * vizsgák tartalmi kérdéseit Is. Ebben az évben nagy lépéseket tettünk előre az aj módszerek kialakítása terén. Meg kell vizsgálni, hogy ez hogyan tükröződik vissza a hallgatók tudáséba*. Elképzelhetzkiapiő. hogy egy к uj tipusu előadás, mely ne© «űryagkövető, azzal s nehézséggel j r, hogy « hallgatok tál в kevesebbet tudnak, de ez nem jelenti azt, hogy vissza kell térni a régi előadásmódra. Vagy bizonyos nehézséget Jelenthet az is a Ylssgflcnil, hogy eltértünk attól a régi b-rgvu módszertől, hogy a hallgató napről-na ra turulja meg -л aznupi anyagot. Usg kell nézni, mennyire növekedett a hallgatók ömílUséga, valamint azt, hogy as ujtipusu »»«minArlumek hatása hogym mutatkozott meg az első éves hallgatók vizsgáján.