Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-06-10 kari tanácsülés - 1./ Vizsgakérdések - 2./ Tantervi kérdések - 3./ A tudományos kari munka kérdései - a./ Beszámoló a Kari Évkönyv anyagáról - b./ a Tudományos Diákkörök idei munkájának tapasztalatai és jövő évi feladatai

m

ramely szerepük le да« az olyan via**» lutoknuk, «aely«k kiaittt*tj к, hagy a hallgatók mely résaeket tudn<ík jobbam éa melyetet kevésbbé,

*z rsegv tanulságot Jelente»« a jegy «etilek f Illetve * tankönyvszerzők síüaáru, ebből Ints k, hogy olt kell a j?;vő évi ol^adieban ki- aoabori tani! „**k a kérőé lek * minisztérlomot le é r leklik. «»ért több vioe^t ««éretnénk magi togetni. fel fogjuk kérni a^Saitutointe- г etek és a levéltárak több kvallfikilt swnketZreét, termsszetesen est meg kell beszélni a rektori osxvJLLyal és a oék a «ItUWmIí nehogy egy viaagáre d-© ellenér menjen. - gém vit&s, hogy a anltbea liber sli&oue volt éa most la megvan, hogy -mikor be»« mól a vizsga- eredményekről, ki eve tik éa «at moadj 'k neki, hogy néaae meg a ilisaa- ki ".evetemet éa a TTE-t. bizonyos fokié «eonb&n természetes, hogy ott rosszabbak a viMgiawredaiéayek, saint a társa&alemtttdem^sal ssako- kon. Mindemesetre a llber üli «must %z «latuit években elkerült itt teljesen falas/«telni éa ma mem sssboá * at «ties ti к ben саек а ss'mo- kát né ani. - .-iltéréat lé tett abban, hogy egyes tsnsmffceksa a hallgatók csak a tételekből feleltek, m'autt 'aég jó 15 percig faggatták Őket m<s kérdésekkel. Es különbséget idéz *15 «г érdemjegyeknél, bir nem. oiondh-ttj a, hogy á r yt egyik, sk*r a m alk móclsser rosas 1*ц«е. /Шжтг J nos i két ember szerepel ott, a viesgázó és a vi «ágé state *

Sa mindig szerepet fog játszami. Sem gépek!/ V*» as oast lyo sásban kniánbség. A harmadéven Siklós elvtára enyhébben oast'ly^s, mint Itató «. vurs* üemetéayi Jól ment le káté elvtoren 1 éa jele ere ment le diklós elvtársa 11 lényegeden gyengébb h«11g«tó, bár nem mondom, hogy diklós elvűre UberUs»» oszt Lyo*. /««fenek as eitéréeeksek •&JXK forrása, hogy a vizsgástatá« alapelveiben nines teljes egy* áéL# A -íi lai.'. problema ... gyakorlati Jegyek kórul viys. .gyes slvúlrsak Jcszivüek voltuk. A fő probléma az, hogy «jelenlegi vissgareausssr szériát féléveakint kell osztani a gyakorlati Jegyeket agyatlankor, maikor a történelmi ezemis >гХишокЬш a teamedévé» csak ke the te »kint van ezemin riusu As első hónapban níaue la «sémin rium, Becsesen van hat négyórás esémin rium is eihaagslk hat referátum, аокап aeg sm szól&laak. .Izszinsk miül lehetne elégtelent adni, de nea es a cél. Jobb lenne tahit, ha a hallgatók csak évvégén kapu na* érdem- Jegyet, a az elbírálás fő eszköze legyen a hallgató irlaben be* terjesztett referátuma. Ы lehet кápseini még bizonyos liberális- must a levelező t^osaten. As esti tagosat első hírem éve egészen kiváló «néhány kivételtől eltekintve éa különösen kimagasló a harmadik évf olyas. Itt liberói aduéról nemigen lehet beszélni. Úgy véli, hogy a levelező tagosat első és második évfolyecHn volt liberálisam. Jut a hallgatók sok esetben c»a a jegyzetekre t -m«alakodnak, somsai féle mis forrásba« asm mélyeitek el és csak a Jegyzet tudására kaptuk Jelest. /Léuerer ..ama: lm ia volt nekik más elClrv*!/ /»sért bizonyos irodalom elő volt irv*. /Oreszl л doütáaj Лш\/ Meg kell akkor nézni a követelményeket. A. Tóth 2еШ»: Hst az egész levelező tagozaton kell megcsimélnil/ Vannak ilyen ve esélyek a liberalizmusra, úgyhogy egyből lerázni azt, bogy liberaIíwwus nincs a> lónk, asm lehet. - A «tusoló&ia ssakkérueeéhes .nem esői hess*, csuk megaoliti az által nos tárgyak és a szaktárgyak esst.-Ugsat* közti nagy *r:nyt»lanságot, um egészséges és meg kell nézni, hogy mi ennek as oka. Tekintettel arra, hogy a leküldött ttoussert^oil «lepel veknek volt egy "Vizsgák* ciaü pontja és a kar észrevételt

tett, mielőtt «s reá .elet formájában megjelennék, célszerű lenne, ha a módszertani bissttság utólag megtenné észrevételeit. A* egyik

kérdés: »a esti és a levelező tagozaton a követelmények mennyiben az noeak és memiyiben nem azonosak. Uéssolk: s gyakorlati Jegyek félévenként vagy évenkint adassanak-e. A harmadik: aas ötjegyű esz- t* Iys«t kérdése. A Szovjetunióban csak négy esttélysat van, nincs elégséges. JE* sgy orvest«mhadIgató ssás osont közül nyolcvanat ismer, akkor t«& a elégségest a.inuk neki, pedig hogyan U«n a

helyét a gyakorlatba*. Az elégtelen kérdése: a hallgató megkarj* a vízszintes vo«ü^f lefizet li--‘0 forintot, üe a'e кт mm éri.

Hs valakit egyezer albuktsbo«* ókori régészetből és uvna lemegy Jór.s, akkor ez mit jo» az első mise oltás is. —____ ~