Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-06-10 kari tanácsülés - 1./ Vizsgakérdések - 2./ Tantervi kérdések - 3./ A tudományos kari munka kérdései - a./ Beszámoló a Kari Évkönyv anyagáról - b./ a Tudományos Diákkörök idei munkájának tapasztalatai és jövő évi feladatai
nem kell történelmet tanulnia, nyelveket tudnia, ez valóban olyan liberalizmus, amely teljesen illuzórikussá tás i az osztályzási, /ein tt emberek természetesen tudnak felelni abból a szűk anyából, ami a je zstbepi benne van, ha nem kell hozzáolvagniok semmiféle idegen nyelven, a jegyzet megtanulása azonban nem,jelent ееye temi képzést. ne hinném - állapítja те, - до у a szakon a j osztályzatok könnyen születnének me; . Oroszl n holtán professzor szerint osak az kaphatna jelest, aki ooníosan az előirt időben egjelenik és vizsgáját jelesen ki állja.'V laménya szerint az, aki halasztást kér, bem kaphatna jelest, mert Ilyen az lyen előnyösebb elyzetbe kerül azzal szemben, aki becsületesen, a kell hat úrid re, teh t folyamabosan elkészült, z a .két jeles nem e у for a értékű, márpedig ,ла halasztás esetén is jeles'feleletro jelest kell adni. tiégebben me történ: az is, hogy valaki megbukott ea vizsCláj n, árom nap m lva újból vizsgázott és jelest kapott, pedig igazán nem tudhatott három nap m lva sokkal többet, .«ki egyszer megbukó:t a v: száján, az "évitóvizsgán a .középiskolában is a le jobb esetben к zenest kao, ,zt t rt: a itt is he lyesnék. Véle Ínye szerint tel it liberalizmus, hogy p jelesek, amelyeket a vizsgáztat í adni kénytelen, nem egyforma értékűek. Ezen változtatni kellene, h lyesne - tartja, no у a TO. most már nem ad bukás után három-aé у n-óra ismét lésre engedélyt, hanem le >1 bb e у hóna opal és bbre tűzi ki az újabb vizsgát. Felszólaló azonb n ilyen, esetben is legfeljebb közepest adna lg jeles feleletre is, mert az 1 és 5 középarányosa 3» lérdezi, ’ennyi v*J.t a halasztást kár;.к száma* 1 % Ami a muzeolog .soka-1 adott gyakorlati jegyeket illeti, utal arra, no у müzeolögiá: nemcsak kétféle gyakorlat van: Szeminárium és * jroszemi irium jellegű any* i -me -et-gyekor’ at, liáné van nyelvok- -tat 'S is, pl. latin lé börog, ami szintén gyakori ti je; gyei jár. яа a hallgató minden órán pontos n meg elenik, re idese elvégzi a kiadott fordít *«1 feladatot, je lest kap, ez az пЪ-.а másé, mint a régészeknél^- a - múzeumokban való fo lall o: ás, az el --■dott el; életi tárgyakkal kapcsolatos múzeumi viza álat va a szemin riumon kiadott problémával icroo solatos tudományos irodalommal való fo lal kozás stb. A muzeológus hall ;atók számár- a le na у obi álvezet a tárgyakkal való foglalkozás.: még a legrosszabbak is örömmel veszik kezükbe a múzeumi tárgyak t ás próbálok meghatározásokat tenni. A régészeti anyagismerettel va у ‘ 's asoulu gyakorlati érdessel a hallgatók nagy lelekesedéssel foglalkoznak, ezen a téren tehát mindenki a lehet legjobbat produkálja, elmondja, hogy • e-y Hallgatója nyelvekből jelesen vizsgázott, -de..szakaal tárgyakból nem képes e у összefü részt folyamatosan elmondani, teh t nem alkalmas arra, hogy a muzeol gi .n adjon. stat' azt'lka át la adataiból az ilyesmi nem tűnik ki, pedig az ilyen ,al7 a.tr* nem képes az eléje adott anyagot feldolgozni, nem felel -eg. Inoze na уon helyesen műt-tott rá a st tisztikével kapcsolatban ilyen élient- Ujrt^so. ** . Banner János professzor úgy látja, ni cs kellő megvll itásben a ári tanácsülés előtt a muzeológia va у régészed ’’liberális’1, osztályzása, о lünk - állapítja eg - egy fokai árje vau annak, hogy helyes az osztályzás: ha összecseng az a három je у, amelyet László Gyula, Oroszlán Zoltán s én adunk a .alig at óknak*, az I. óven
