Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-05-29 kari tanácsülés - 1./ Régészeti oktatás tantervének megvitatása

gyen. ЗД lehet képzeLni, hogy ne* во,-rendben, hün«a egyezerre Jön s kokorsza*., bronzkor«*«* és u vaskor*»«*, s akkor nem viszi el az ^шЪе- r^Ket fcvzkemM a bronz- éa kökorszcit elől. Se neg lehet csin Ini й«г Is, hogy az üapképsés»« Csü Met év Jut* Vfifg lebet esih'lni, begy legye« egy főzzek 4« két aellékzzak* 3«ш ем klv nj» a szak ©eit ás eltörlését, a'irt eszerint is van annyi spéci IkolU&iim, »int a Isovjet- unióban* Jiysn »egolaást keli tel Unt* amely as alapképzést aagj seritja, a szakozik в, а tuu&atayos kópzéa aisdaHiie lék «tőségeit ®Sf adj a* t av&slatait nea tekinti* véglegesnek, legyen két év eluykrpsés. У,-£учка az elv társak többéig» egy b Uroz, hogy legyen aűUsképJié«, legyen fc kezdettől fogva azJcoeitás, a# két iélst&juv, a* Is helyes* A lényeg az, hogy olyen alapképzést adjunk a kaü aivkn**-, hogy mgüljilb a helyüket äaelietu hogy egy szakban tuaowinyoe «lapossággal elmei дошек* A tanszékek káds.rproblé's^e itt íae.ilék-kéraés* о «V«SXste » t дошке <«krs kevesebb terhet róna az eddiginél. így lehetne káuerekb<® ^aaolkozv* megalkotni a tantervét és közelednénk &bke* « elképzeli éhez, hogy minden híaig&tóaak külön tantervé legyen*

Ha az alapképzést MgJfeVitJttfc* miután csodák nincsenek, világos, hogy & szakiIrgyakro kmsAb idő Jut* A minisztérium £S-&s kerete mért ■ •■ »«tiletett «eg, mert a hallgatónak t aulai és olvasni is kell. Zt% az órás* mot * ziaiiiztériiiffi «c« kezeli mereven. A t. ,%n-rképsésber. is lehetőség van arra, hogy ak alsóbb évfolyamokban valamivel több órát vegye- nek fel* Tekintettel arr^, hogy itt muzeológi ü gyekor latok is Vannak, mag lehet csittünk, nogyiffcífcö lesész ér .sz mok le '*n»k r: telezőek, hkbété a TTK-s érsa****, a» pedig ó* óra, Így *z alsóbb évfolymokban órádé mot lehet nyerni. Az első két évben van termelsei gyekor Int, aa&.'ügyiben & népaaüvelési zinies.érium biztosítani tudj■#. mert es okta- sástígyt ainiaztériua költségvetésében a Jelenleginél többet egy-két éven beiül ne« lehet biztositш1, 01уьп J «vázlatot kell teh it kialaki- tani, w»ly ez alapképzést umgj vitja, a tsz»«ékek к danfiasonyuit figyelembe veazi ée a szakképzés lebt tőségeit «ьхХжЗДедо biz tusi tje*

konkrét Javaslata « .<ö vetkező: e Jövő évben a h*zm«^ik és »egyedik év tantervében lényeges változtatások и»ы lenn黩*., perese ott is fel ко 11 vetni bizonyos dolgokat. A Jövő év«M*m a m isooéves hsllgatóknü eár vdsaivel erősebben léhatne &s «leképzés kérdését felvetni* Febzerttl a kérdés, hogy nem lemie-o szükséges őket ei »r и a isodik évben asüosi- , vagy esetleg csak a kanta l. ,-.ч-п. Perez«, ka es elvtáreak a

sfél szakot fog el, akkor már most a zakóéit 41 i kell őket

vőre eleő évet net iskoláz»ínkbe, közben tisztázódik a történSmz »%*£:- képzés probiéa'Ja. A s •

boater J inog kijelenti: nincs tiszt áh«« azzal, hogy a Lad 'nyi elvtár« elmondott sok terv közül etüyik a végleges. Az természetes, hogy * Szovjetunió Jó példáját követjük, item tudja elfog».-bi шш&шш east m í 11 íapoatot, hogy a történész tanterv aasrvee része legye« « régieset, mert hiszen a történeti relédé« sor la ebből fejlőoött ki a régészI kiűzés, n*a leans tehát oélsserü «eg**U«teiai egy kiépített rendesért. iaTSHikbö utn к % irtja uzt, «ait KuenSa I<U elvt < renő vetett fel, hogy legyen iő#z<yc és mell&kezak* A főtírgy aellett a többi kellékiizsekaü - erre « célra beállított «usetEiti gyakori átokkal ki leket küszöbölni « шеешеокшк azt a ké teóptelemil Jogos p«u«sái| bbgy вл^уоМhittan képzett szakeabarakét kúpnak. Ha a xtK-n «eg lek^t caln iái, hogy 06 óra legyen к telező, akkor ez itt Is вegvsldajUhatc, kiasen h.^onló gyakorlatok vsáét* A kai Igátokat nem szabad megterhelni, köabea a t anas ékel és muzeológusok »eg vannak terhelve, cs&k éppen u la éves fia-' tál, életerős emberek nem* mg tudnak birkózni n^-yotb felító-stokkml is Is. nem seayvednek el, mint erre több peldg is van. d v solj«, hogy