Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-05-29 kari tanácsülés - 1./ Régészeti oktatás tantervének megvitatása
dr.uikossy /Folytatás/ 4Ъ (У dei-je^si* hogy ш tanterv elsikkasstje шя ókort keleti régieset ta- aivieа. /Ш& Lau ayi Andor: A« bem» ул!/ a hi,rea ériben? а* esu- t n nir mindene» tul van. Itt egy nagy téveoé* v«*) a testemben. Arról от óhajt beszélni, hogy • panaoniU régésset hat, plüss kit áriban milyen eseyénységet jelen•* v,ol tanítsunk vall .störterietst, ókori irodaimét, nsl nélkül nincs regesset* hol v«o a provladik régé esetének e* .aiiyuga, hiezen а doricumot Is isnertetni keli, . а tőlünk ^ytigatra és keletre fel vő proviael icat» legalább Utal nos- * sügbaa* As" ecVvtlgl ókori »égés-: eti tsntervrwk négy elóayel volt Л. i^ílgrafibi, mnisna&ikai okteikáet is kall süni» & római császárkori r-é»viék rendkívül tumornak a pannóniai rémeseiben neghet-imső érté« , } büknél fogva» Ыт akar es stuösil'éls tendenciózus kijelentés leírni, de - vallják seg őssiatéa •- Így dilettánsokat fókánk kiképanesBl« I /ftüvrrr Jinos: iiépnüveléei előadások leesnék!/ Mi lass fgyiptmnel* Mesepntániával és BUMSSÍáVsk^ vagy a keleti kultussokkal? dajnoe, a hallgatók, ha egy »ser egy kort elvégestek, hátat forait&nak neki« /Radnóti AlaMrs Csapa középkori régén* less, шг% ш v®» legkésőbb!/ . Шш Irak ^xakdolgssatot m ókori régiese tből. iJLisneri, hogy s eső- ayegea forgó tervnek igen erős példái varnak, mégis a jelenlegi tan* tsrvbwl kellene kiindulni és est javítani. iJteégkivül meg kell erőmég wtxdÁ a ssiavonU ali csussona* idegioiib©i»auón*k tartja äognir- né &ucsi to ia& szavalt, de ebbe* fel kell meinl es ór^s^oaot, kőt ókori keleti répaetünk as eUwlt félévbe» 37 érát íw Ugatott ée nea tartott k aegterhelőiiek. IgA, hogy lóagoliMk a s«j t es «kn jakért. A->d sírja es&vaif, hogy- а» őr estoOf fel keli emelni és ebben ** esetben kitömi In Ida elvtársiig javaslatait elfogadható«кпил- t•artja. '..&Г8К16. gyula teljes nértékfctm osstoslk hosslén Soltén, Kucsito Ide és Hanner elvtórs vé lesiökyövel.©r*a* áse aelés nélkül dilettánsokét i aépeaaéűk. Ай elmaradt tlrgyuk&t: oklevéltsct, nu,ai-saatik't, elmer- ^ 'tant nem iugXUhatjuk Snene egyikét népnevelési szintű ©ríb«». feltétlenül foglalkozni keli eu&igi régéssképnésünkmk ássál n hiányosság viU, hogy a anseolcgu soknak be Ю4 v H hallgatók nев kapnak kenyeret & kezükben, s ha a emseuafcól kis arat*, a nagy вещи! előtt illenek« A történeti kópéén negvnőaitéee talán lehetővé teesi, hegy e ré gteshai Jga&ók történiImtmf, rok legyenek valóéi külöstoOneii vise« givai, kiesen * »arsist« képzést oagcapg-'k, Msonyea történeti kellé« giísuokat mejk^ptak « i/abrqvifiji Uedir kifejti,, hogy a euseoló^e ninuen «gyes ténykedésében tm..oa-ayoe protiáaük elé kerülhet, tligy helytelen leltáre- a elkeilóöieoket, a t irgr tönkre—néset idézheti elé. .: Шл ér« tékek psöstulhatnsk el, A rn^éssképséeoea fehlt é-ppenogy, mint e mivé eset történée s képsésaek eminenssn u*üu& nyee képzésnek kell lennie. A törté nelemtsnér eset lew élete foly«e4n ш kér 1 esenbe wáo- *m$9Ф pr>blé» ival, nig egy nos enni aoljesé lépteii-nyoasm. A tHrténelen t^nitgsét feltét lenül neg kell srósiteni, mert Igrv в* or^in k-lnyt^lsn'hatvan 5a zfUkbun történelaet tanítani, lehetetlen a«sz bessélai péld ái # ps 'ss-írkorl ogyipton eretneksévairgl, mert айх oszt Urbare ак«ш* ebbeii fejesődett ki. CesseíUgg «asel le irodalma aerdese. Lehetetiensé^, hogy ;«dkor az Illető k*itorokról szólunk, ne mijznk tijékostatáét as irociálcánál. Amikor egy % ram kell hat irosni, akkor ísm&mi kell a felirat nyelvét is, ez sx & й kösépkoxbea és tz uj^bb korban le Így vua. Ben lehet k»z?rkferi régészeket nevelni a „alter von der Vopei-eide, vagy & hm« de 1„ üose !«<*»«• autíll. 3« loh«t u tu.« probUi^lt ^Piairtp; ken*úAbe «somi i, honén ehhes tsbb pirhuiue«« s. -___
