Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-05-17 kari tanácsülés - 1./ A tantervi tervezet megvitatása
Ugyanilyen rossz az a variáns is, amelynek készítésében reszt vet tern,, persze bogy rossz, nem lebet jó, ott is a maximumot próbáltuk kihozni belőle^ az is egy kétszakos terv latin nélkül. Egy kicsit M módosult, sikerült a latint betenni, de akkor mis baja lett. Rossz, mindegyik rossz. Kimondom; az egész magyar közoktatásügy szempontjából egyenesen katasztrofálisnak tartom azt a'visszacsuszást, ami ezzel a kétszakos históriával most keletkezik. - Hogy utasítás vt: nem utasítás? Ha Tóth elvtárs azt a választ kapta, hogy esek ebben1'a keretben tárgyaljunk, akkor az mégiscsak utasítás, ha a.kezdeményezés lehetetlenséget jelenti. /I. Tóth Zoltán dékán: Nem tette lehetetlenné, mert itt is beszéltünk szabadon a másfélszakos ötéves rendszerről!/ Ez búj ócska* szembeköt ósdi a minisztériummal, mert elmondom szépen a véleményemet és az ottmarad a jegyzőkönyvben három évig, amíg elő nem kerül. Nem tudom, kinek a hátin fog csattanni az ostor, az enyémen nem, az bizeats. Azokén, akik vállalják a felelősséget azért, hogy prokusztesz-ágyba akarják beleszoritani a tantervet. Kijelentem,^ hogy semmiféle közösséget semmiféle tantervvel, amilyenbe belekény- szeritenek bennünket, nem vállalok. A kar ^álláspont j a ma ingadozó,^ a múltkor világos volt.Megpróbálnak beleférni a keretekbe. Hogy ezért vállalják-e a felelősséget az elvtársak vagy nem, ez mindenkinek saját lelkiismere.ti kérdésé. A minisztérium szíveskedjék meggondolni, mielőtt ilyen katasztrofális lépésre határozza el magát, amiért a felelősséget természetesen neki kell elsősorban viselnie. Viszont próbáljuk a minisztériumot meggyőzni arról, hogy a tapasztalt oktató személyzet véleményét meghalig atják'más tárcáknál, országos értekezleteket hívtak össze másutt, amikor fontos kérdések napirendre kerültek. összehívják a kohászokat, az állami gazdaságok, a tsz-ek vezető-, it. Nem tudom, hogy a minisztérium miért tart kir a büjócska mellett, miért nem próbálja meg, mint az többször történt a régi KM-ben, ha fontos kérdés volt napirenden, hogy összehívtak egy nagy önkié tot. például a folyamatos tanulás vagy az egyszak kérdésében’ hatalmas ankétet hivtak össze. Nem kezdtek el mozaikszerben dolgozni, mint most, hogy mindenki süssön ki valamit és a végén egyeztetjük, hanem azzal kezdték, hogy.a karok véleményét kikérve a minisztérium egy ie ~n széles bizottság» a Felsőoktatási T«na.es Bölcsészkar! Bizottsága ele vitte az indítványokat és onnan bontották^széjjel, azután a szákbizottságokat is csoportokra bontották szét, majd megint összehozták és egyeztették a javaslatokat, végül visszaküldték a karoknak és megkérték a karokat, hogy a munka közbeni észrevételeiket tegyék meg, hogyan vilik be a gyakorlatban. Voltak is közben retusálásök. Nem mondom, hogy az egyszakos tanterv már teljesen helyre van rétül sálva, azon lehetne még dolgozni, de ahhoz széles összevont bizottságokra van szükség, amelyek azután albizottságokra' bomlanak, össze kellene hívni a három bölcskart, úgy értve, hogy itt a két fakultást és a két vidéki bölcsészkart, a TTK-val nem foglalkozom, mert ahhoz nem akarok hozzászólni, mi bölcsészetkari viszonylatban látjuk a bajokat, dőt nem csak a kar tagjait kellene összehívni, hanem xx néhányat mé§ azonkívül az oktató személyzet legtapasztaltabb tagjaiból. Engedjek meg, hogy ezek véleményüket kibontsák és a vélemények felhasználásával ki lehetne alakitani valamit, vagy maradnánk az egyszaknál, vagy másfél szaknál öt éves képzésben. Letettem a garast, megmondtam a véleményemet, ismételem, ezért nem vállalti at j& a felelősséget az, akinek lelkén van, hogy innét jól képzett fi atal tanárok kerüljenek ki úgy «z oktatás , mint a tudományos elokészités szempontjából, aki e^ssz ifjúságunk nevelését is szivén viseli, ilyen tantervvel egyetérteni nem tud. Itt megbeszéljük, próbálunk segíteni rajta, de nem tudunk. Sztálin egy helyen arról beszél, hogy az imperialisták nehézségeikből nem tudnak' kimászni, mert ha az egyik helyen betömnek egy lyukat, mi sut lyukad ki. Van egy orosz közmondás az egyszeri rókáról, amely alatt beszakadt a jég. A róka ki akart mászni, de ha a koma az orrát kidugta, a farka