Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-05-17 kari tanácsülés - 1./ A tantervi tervezet megvitatása

helyett a Szovjetunió történetét tanítsuk, mégpedig olyan formában, hogy esetleg a harmadik évfolyamban az orosz nyelv tanulásánál már^ csak szakszöveget fordítanának a hallgatók nem órakereten belül, hanem órakereten kívül és félévenkint mondjuk lö oldalt vagy meghatározott oldalszámot lefordítanának, amiből beszámolnának, a beszámoló alkalmával pedig nyelvtani kérdéseket tennének fel a lektorok és ennek alapján megállapítanák, hogy mennyire mélyült el az anyagban. Ilyenformán el lehet fogadni ezt a javaslatot, gyakorlat .is van rá," az orvoskaron már bevezették, igaz, bogy nem harmsdévtől, hanem negyedévtől, Ezt meg lehet oldani, mert egyre jobb felkészültségű orosz nyelvtudással rendelkező hallgatókat fognak kapni az egyetemek. Hogy oroszul hallgassák a hallgatók az előad 'sokat, nem hiszem, hogy ez eredményre vezetne, annál kevésbbé, -mert a gyakorlati tapasztalat az,, hogy a Lenin Intézetben, ahol hét órában tanulják az orosz, nyelvet, mégis fordítóval tartják az előadásokat. Eddig nem tartották így, de most már rájöttek, hogy a hallgatók egyébként nem tudj ík az anyagot elsajátítani, ugyhog/- nálunk kétórás orosz képzés mellett lehetetlennek tartom, hogy teljes mértékben megé rtsék az előadást,

I n c z e Miklós: Csak azért használtam ezt a "fetisizálxs" kifejezést, mert túlzott hangsúlyt láttán a szakdolgozaton. .Egyáltalán nem mondtam, hogy nem kell szakdolgozatot Írni, nem kell önálló gondolkozásra megtanítani a hallgatókat. Most is állítom, ahogy Léderer elvtársnő ekkor felszólalt, annak az volt az értelme, hogy a szakdolgozatra több időt kell biztosítani, ez pedig nem lehetséges máskép, mint Léderer elvtársnő meg is mondta, hogy a vizsgákkal kell olyan dolgot csinálni, ani szerintern nem megengedhető.

G e r ő n é Fazekas Erzsébet: Ami a-gimnáziumok építését illeti, csodálkozom, hogy Hanák■elvtárs ilyen form-ban vetette fel, hiszen éppen a takarékosság szempontjából lehetetlen úgy építeni girnn ziumot, hogy az kétoszt«Q.yos legyen, mert mi mindig kihasználjuk a délelőtti és a délutáni tanítást, a takarékosság egyelőre' sajnos rákényszérit bennünket. Hr. valaki épit egy két tantermes iskolát, akkor van két osztály délelőtt és kettő délután. Az általános iskolát nem lehet összekeverni a gimnáziummal. Építeni fognak, nem tudjuk, mennyit, hogy azonban olyan esztelenül építsenek, azt nem is tudom elképzelni, mert & tervek illetékes szervek elé kerülnek, s azok úgysem fognak olyan lehetetlen ötletbe belemenni, hogy kétosztályos gimnáziumot építsenek. Ha négyosztályost építünk, és pedagógiailag ez az egyetlen kiút, árkor megvan a két tagozat, pedagógiai szempontból lehetetlen úgy tervezni, hogy az egyik járásban csak reálba járhatnak, & másikban esek humánba. Ez nevetséges.

Ha azonban négy osztály van, akkor már megvan a párhuzamos osztály. Ez az egyik. - Ahol gimnázium van, ott van általános iskola. Az íltal'nos iskola a jár'si székhelyen nem fog megelégedni nem párhuzamos osztállyal, két-h írom párhuzamos osztály elkerülhetetlen.

A párhuzamos gimn'zium két tagozattal 32 órát jelent, ha ehhez hozzáadom az alkotmá#ytant, akkor az egyik tanárnak van 18-20

órája, a m'sik tanítási idejét pedig ki tudjuk egészíteni azzal a hét órával, ami az általános iskola egyik páihuz anos osztály .'ban adódik. A kultúrát nem úgy visszük a, néphez, hogy két tantermes gimnáziumokat építünk, anikór az egy-két tantermes 'lt alános iskolákból is ki -akarunk m ’.szni. Az ilyen kis gimnáziumokat nem tuditik fejleszteni, "a második ötéves tervben, de különösen a h*rmadikn' 1 " kitörne a botrány, mert lehetetlen, hogy enn^l a létszámnál maradjunk. Az egész ország fejlődik és nem hiszem, hogy a középiskolás létszám a harmadik ötéves tervben az maradna, ami a jelenlegi.~

De nemcsak osztálytemek vannak egy iskolában. Minden beszámoló