Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 9.a.1.)
1956-12-07 / kari tanácsülés - 1./ A két bölcsészkar (TÖK és NYIK) egyesülésének kérdése
2 történt. Két éven keresztül tűrték ezt. Helyteleníti, hogy szavazással törvényesítsék ezt az előbbi jogsérelmet. Reméli, hogy a közös-1 ülés úgyis határozatba fogja hozni az egyesülést. Kniezsa professzor: Elfogadja az érveket. Hogy jogilag érvényes-e a kettősség, erről nem érdemes beszélni, mert részben nem vagyunk jogászok, részben fennáll az a tény is, hogy ha Fülep professzort a közös Bölcsészkar hívta meg katedrára és ezt a közös meghívást változatlannak tekinti, őt még az a Bölcsészkar hívta meg, amely magába foglalta a TTK-t is, tehát ilyen alapon kérhetnék a régi - ma már négy karra osztott - Bölcsészkar egyesítését. A maga részéről boldogan egyesülne TTK-val is, de ebből monstrum kar alakulhatna ki. A két kar egyesülése bizonyos nehézségeket rejt mafcában,mert a két kar igen nagy létszámú lesz. így nehezebben fog funkcionálni. Javasolja, hogy hagyják a jogi formulát, nézzenek szembe a tényekkel. A tény az, hogy ma két rokon kar van és ezek egyesülését kell kimondani. 0 maga annak idején fel is szélalt a két kar szétválasztása ellen. Erre a felszólalására akkor nem kapott választ, s a kari tanácson ennek az ügynek a tárgyalása már csak formális jellegű volt, mert ezt már felsőbb szervek eldöntötték. - A tudomány egységes. Ennek az egységes tudománynak a különböző ágazatairól van szó. A kát bölcsészkar stúdiumai elszekíthatatlanul vannak kapcsolva. A tudományt nem lehet ollóval elvágni. Felszólalását néhány mondatban így summázhatná: ne azon az alapon egyesüljön a két kar, hogy sohase váltak széjjel, mert ezen az alapon követelni kell a TTK-val való egyesítést is. Fülep professzor: Azt a szétválasztást mikor mondották ki? Kniezsa professzor: Egyetemi autonómia 1945 óta nincs, így kimondhatnák, hogy nem is történt semmi. Waldapfel professzor: A különválasztott bölcsészkar értekezltte állapodjék meg abban, hogy ez egyesülés szükséges. Ez a legtöbbjüknek véleménye volt mindig. Ez a tudomány szempontjából és a közös oktatási feladatok szempontjából is szükséges. Az oktatási feladatok olyan egységet alkotnak, amelyet szétválasztani erőszakosan nem lehet. Nem szabad a tanítást most úgy megkezdeni, hogy külön tárgyaljanak. Amikor Fülep professzor felszólalását hallgatta, eszébe ötlött, hogy miért itt hadekozik a nyelvészeti részlegben, amikor - ha jól emlékszik - a történészeknél volt a szétválasztásnak a legtöbb híve. Javasolja, hogy tartsanak közös ülést és ott szavazással döntsenek a vitában. Pais professzor: Nem tartaná szerencsésnek ezt a vitát. Egy helyre- igazítást kíván tenni. Tudomása szerint a TTK-tól való elvápsztás az autonómia keretében történt. Kardos Tibor dékán: kétségtelen, hogy a TTK. elválasztása a humán karoktól párhuzamos azzal a tendenciával, amely az orvostudományi kart leszakította az ELTE-ről. Az orvostudomány humán tudomány, amely egyre jobban tendál a reáliák felé. Évről-évre terveztek természettudományos oktatást, mert a humán szakos hallgatók egyre inkább kezdtek szakbarbárokká válni. Ezek az előadások párhuzamosak lettek volna a reál- szakos hallgatók humán oktatásával. Az a véleménye, hogy jogi fenntartással megszavazható az egyesülés, úgy, hogy bár sérelmesnek tartják a humán karok szétválasztását, az az autonómia megsértésével történt. Itt a tényleges helyzetet egyhangú akarattal megszüntetik. Ha az értekezlet egyetért ezzel, szüntessék meg ezt szavazás nélkül. Megkérdezi, hogy van-e más vélemény. Kniezsa professzor: egyetért, de eredményesebbnek tartaná a titkos szavazást. Ezt utólag nem lehet megtámadni. Fülep professzor: Ha itt meg is szavazzák ezt a kémest, de odaát nem, akkor mi történjék? Trencsényi professzor: Az értekezlet elfogadta, hogy először külön hoz határozatot, azután közösen megvitatja ezt a kérdést. A Forradalmi Bizottságot megválasztó együttes gyűlés elfogadta az egyesülés megUoH *
