Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 9.a.1.)
1956-12-07 / kari tanácsülés - 1./ A két bölcsészkar (TÖK és NYIK) egyesülésének kérdése
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM vNYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNJA Budapest, V., Pesti Barnabás-u. 1. Telefon; 180-960, 189-772 JEGYZŐKÖNYV felvétetett az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karának 1956 december 7-én tartott tanácsülésén. A dékán üdvözli a tanács megjelent tagjait. Előadja, hogy a kari ülés összehívásának gondolata a megválasztott forradalmi bizottságtól indult ki. A mai kari ülés tárgya: a két Bölcsészkar egyesülésének kérdése. - Ismerteti a mai napirendet: a két kar tanácsa 1/2 11- ig külön ülésezik. Eddig az időig tájékozódnak a tanácstagok álláspontja felől az egyesülés kérdésében. Amennyiben mindkét kar úgy dönt, hogy az egyesülést szükségesnek tartja és helyesli, a két kar tanácsa egyesül és együttesen folytatva a tanácsülést megtárgyalják a a II. félév előkészítésének problémáit. Ezt a közös tanácsülést a kit kar tanácsa által megválasztott ideiglenes vezető fogja lefolytatni, ugyancsak az autonómia kihirdetése és a mai időpont között szükséges vezetésről gondoskodni; az autonómiát az egyetemiek professzorai fogják meghirdetni, ás törvényerejű rendelet is készül róla. Erre előreláthatólag csak két hónap múlva kerülhet sor. Ha valamelyik kar úgy dönt, hogy nem óhajt a másikkal egyesülni, erre az esetre is gondoskodni kell vezetésről. Amikor az egyetemi tanács lemondott, úgy gondolkozott, hogy megválasztása nem az egyetemi szabályok szellemében történt. - Valamennyien tisztában vannak azzal, hogy q, hallgatóság kiesése a normál munkából meg fogja magát bosszulni. A segítésnek két feltétele van ás ezekben az egyetemi tanács teljesen egységes: garanciát nyerni a hallgatók személyi biztonságét illetően, továbbá a fűtés biztosítása. A meglévő szénkészlettel komoly fűtésről nem lehet szó. A megoldás módjaként közvetlen tárgyalásokat kezdeményeztek a tatabányai bányászok és az egyetem között, a szénellátás ügyében. — Vitára teszi fel a kérdést a két kar egyesítése tárgyában. Kéri 8 tanács véleménynyilvánítását ebben a kérdésben. Felkéri Fülep professzor kollégát, mint a Történettudományi Kar képviselőjét, ismertesse ez egybegyűltekkel a testvérkar tanácsának álláspontját az egyesülés kérdésében. Fülep professzor: Nem mint idegen kíván szólni, hanem mint aki otthon van az egységes Bölcsészkar egyik részlegének tanácskozásán. /Taps/ Ismételni kívánja a Történettudományi részleg ülésén elmondott beszédét. A fél kar szavazásában nem vesz részt, és nem ismeri azt el. Ennek első oka, hogy a két részleg külön ülésezése logikai ellentmondás. A szétválasztást nem a kar határozta el, csak eltűrte. Második ok, hogy a külön ülésezés szabálytalan és jogtalan, mivel így a két fél határozatával az egész sorsáról dönt. Egyik részlegnek sincs joga dönteni, hogy a kar hallgatói efcyik részleghez tartozzanak-e vagy se. A teljes egyetemi tanítás ügye igen nagy felelősséget magában rejtő kérdés, olyan következményekkel, amelyekhez egyik részleg döntése sem elegendő önmagában. — Mi történik akkor, ha az egyik részleg igennel, a másik nem-mel szavaz?. Semmi esetre sem fog az egyetem felsőbb hatóságokhoz fordulni, pl. az OM-hez. Javasolja, hogy szavazás nelyett üljön össze a két részleg tanácskozásra, ő nem akarja kapacitálni a kollegákat, tehát nem is folytatja érveit. Azt azonban közli, hogy a plénum bármit fog határozni, meghajlik a döntés előtt. pais Dezső professzor: a mostani együttlétet értekezletnek minősíti csupán. A saját véleménye többé-kevésbbé megegyezik Fülep professzor véleményével. A bölcsészkarok szétválasztása az autonómia megsértésével Petőfi ny. telepe — T 208
